Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Március óta már harmadszor tárgyal a Gazprom küldöttsége Athénben a privatizációs feltételek könnyítéséről. Az orosz konszern biztosítékot akar szerezni, hogy a DEPA válság gyötörte ügyfelei törlesztik 380 millió euróra rúgó hátralékukat, továbbá el akarja érni, hogy ne kelljen letétbe helyeznie garanciaként a vételár 20 százalékát azelőtt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta volna az ügyletet.
A Gazprom görög források szerint attól tart, hogy a bizottság megakadályozza a DEPA megvásárlását, minthogy a Gazprom a DEPA legnagyobb szállítója, a cég gázszükségletének 60 százalékát biztosítja. Az unió igyekszik mérsékelni az európai piac függőségét a Gazpromtól, és ha nem engedélyezi a tranzakciót, elvész a garanciaként letétbe helyezett összeg.
Szteliosz Sztavridisz, a görög privatizációs ügynökség elnöke az állami NET rádiónak elmondta, hogy már belementek a biztosíték összegének csökkentésébe, és igyekeznek megoldani a DEPA likviditási gondjait. "A görög energiapiac legnagyobb baja, hogy mindenki tartozik mindenkinek. A kormány meg kívánja oldani ezt a problémát" - mondta Sztavridisz.
Az egyetlen görög kiskereskedelmi gázszolgáltató privatizációjára kiírt pályázat feltételei szerint május 29-ig kell kötelező érvényű vételi ajánlatot tenni a DEPA-ra, amely tavaly 106 millió euró nettó nyereséget ért el. A Gazprom tavaly nem kötelező érvénnyel 900 millió eurós ajánlatot tett.
Az orosz vállalat egyetlen versenytársa a két görög cég által alapított M&M Gas, amelynek kezdeti ajánlata azonban csak 550 millió euró volt, ráadásul anyacégei a DEPA adósai közé tartoznak.
