Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A miniszterelnök az európai uniós csúcstalálkozó után tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, "ha a matematikának vannak még érvényes szabályai". "Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk" a deficiteljárás alóli kikerülést illetően – mondta a kormányfő. Ebben – közölte – még vita zajlik a kabineten belül is.
"A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget. (...) Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani. A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni" – mondta a miniszterelnök.
Mint folytatta, a vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. "Én a belső vitákban azt képviselem, hogy a másik kettőt is lépjük meg" – tette hozzá.
"Lehet, hogy a zárolás nulla hárommal csökkenti a hiányunkat, így már kettő hét körül vagyunk, de miután láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek, ezért (...) inkább menjünk tovább" – fogalmazott Orbán. Szerinte fel kell sorolni azokat az egyszeri kiadásokat, amelyeket egyszeri bevételekkel kell pótolni. Ehhez hozzáfűzte: "ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené".
Az NGM csütörtökön azt közölte: a módosítási javaslatok tartalmáról kormánydöntést megelőzően nem áll módjában részletesebb információt adni.
