Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Az európai húsiparban és a feldolgozó üzemekben évente mintegy 500 ezer tonna állati zsír halmozódik fel. A grazi műszaki egyetem (TU) kutatói európai partnereikkel együtt kidolgozták, hogyan aknázható ki ez a forrás bioműanyag előállítására.
"Ősszel kezdődik a próbagyártás Ausztriában" - mondta Martin Koller kutatásvezető. Az Animpol projekt kiinduló kérdése az volt, milyen nyersanyagokat lehet a bioműanyag gyártásához felhasználni anélkül, hogy az élelmiszeriparnak konkurenciát teremtenének. Az ásványi eredetű üzemanyagokról, mint nyersanyagról mindenképpen le kellett mondani.
A vágóhídi és feldolgozóipari hulladék legnagyobb részét jelenleg elégetik. Szó szerint füstbe mennek olyan anyagok, amelyek akár hasznosíthatók is lehetnének. "A természet zsírokat és fehérjéket állít elő ingyen, miért kellene elégetnünk?" - tette fel a kérdést Koller, a grazi TU Biotechnológiai és Bioeljárási Intézetének kutatója.
Az általuk kidolgozott módszerrel kivonják az állati hulladékból a zsírt, és megváltoztatják benne a zsírsavak kötéseit. Szétválasztják a telített és telítetlen zsírsavakat. A telítetlenből biodízelt készítenek, a telítettet tovább alakítják, hogy végül a PHA nevű kísérleti anyaghoz jussanak.
A kutatók elmondták, egy tonna állati zsírból 0,7 tonna bioműanyagot képesek előállítani, miközben ugyanennyi növényi nyersanyag mindössze fél tonna műanyaghoz lenne elég. Mindkét esetben baktériumok segítik a feldolgozást, így teljesen "zöld" műanyagot kapnak, amely tökéletesen lebomlik, és jól megfér más természetes anyagokkal.
Az új anyagokat az orvostudomány implantátumok vagy felszívódó műtéti varróanyag céljára használhatja, ám csomagolóanyag is lehet belőle. Az ausztriai próbagyártás eleinte köbméterben kifejezhető mennyiségekkel számol, és Koller szerint napi több száz kilogramm állati hulladékot fognak feldolgozni.
