Vége a magyar túlzottdeficit-eljárásnak

"A pénzügyminiszterek tanácsa az előbb hozta meg azt a döntést, amelyre Magyarország már oly régóta várt" - mondta a miniszter pénteken, kora délután, hozzátéve: a döntés egyhangú volt, ellenvéleményt senki nem nyilvánított. "Minden miniszter kollégám támogatta, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól kilenc év után mentesüljön."

"Ebben benne van az elmúlt három év munkája"

Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia esetében pedig hosszabbítsák meg azt a határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését. A bizottság emellett azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, hogy elmaradásban van a hiány lefaragása tekintetében vállalt kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Az Ecofin most mindezeket a bizottsági javaslatokat jóváhagyta.

MTI / Szigetváry Zsolt

"Ebben a döntésben benne van az elmúlt évek jelentős államháztartási javulása, benne van az adósság mértékének a csökkenése, benne van az (...), hogy a deficit mértékét sikerült három százalék alá leszorítanunk, és - ezzel kellett volna kezdenem - ebben benne van az elmúlt három év munkája, az ország lakosságának a munkája, hiszen ebben nagyon komoly szerep hárult a lakosságra, a közvéleményre, hogy ezek az intézkedések sikeresek legyenek" - fogalmazott Varga Mihály.

A miniszter szavai szerint Magyarország rendbe tette az államháztartását és "ma mentesült az eljárás hatálya alól".  Az Ecofin pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul - az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben - hatályba lép. Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni.

A cél

"Az a cél, hogy Magyarország a következő hónapokban ne csússzon vissza az eljárás hatálya alá, ne kerüljön Málta vagy más hasonló ország sorsára" - utalt a magyar miniszter arra, hogy a dél-európai szigetországgal szemben viszonylag rövid idő után újraindították a túlzottdeficit-eljárást.

Az Ecofin-tanácskozásról közzétett hivatalos tájékoztatás emlékeztet: Magyarországot 2004 júliusában szólították fel, hogy 2008-ig korrigálja a hiány mértékét. Ezután többször is kitolták a határidőt. Tavaly tavasszal Brüsszel kilátásba helyezte azt is, hogy 2013-tól felfüggeszti a kohéziós pénzek folyósítását, nyáron azonban az újabb magyar intézkedések hatására ez a veszély elhárult. Az idén májusi uniós értékelés szerint az immár 3 százalék alatti magyar deficit jövőre is a határérték alatt marad, a túlzott mértékű hiányt tehát az ország korrigálta. 

A luxembourgi ülésen megvitatták az Európai Bizottság által kidolgozott idei gazdaság- és pénzügy-politikai országspecifikus ajánlásokat is. "Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra vonatkozóan, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet" - mondta ezzel kapcsolatban Varga Mihály az MTI tudósítójának kérdésére. Hozzátette, magyar részről az ülésen jelezték: e tekintetben a jövő héten, június 27-28-án tartandó brüsszeli EU-csúcson kezdeményezéssel fognak élni.

Szükség esetén vétójogunkkal is készek leszünk élni

Varga Mihály később, magyar újságírókkal beszélgetve - a bizottsági országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat részletezve - elmondta: Budapest fenntartja a jogát a különböző (így banki, energetikai, távközlési) szektorális adók mértékének, valamint az energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat. 

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a bírák nyugdíjazásának és az ügyáthelyezésnek a kérdését is felvetette, ami Varga szerint nehezen illeszthető a gazdasági természetű ajánlások közé. A nemzetgazdasági miniszter - mint elmondta - az ülésen Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnökének válaszolva visszautasította az arra való utalást, hogy Magyarországon kimutatható lenne gazdasági természetű vitás kérdésekben a kormány mellett részrehajló bírói ítélkezési gyakorlat.

A magyar kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar külön nyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél - közölte Varga Mihály - szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni. Megjegyezte, az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.

Orbán: Magyarország megnyerte ezt a csatát

A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a testület luxembourgi döntésére reagálva. Azt, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, mostantól kezdve nemcsak a magyar kormány, hanem egy külső szemlélő, "méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő", az EU pénzügyminisztereinek tanácsa is azt mondja, hogy ez így jó - jelentette ki a kormányfő pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Kiemelte: az eredmények megvannak, bizonyítottak, ezért ismét bizalom van Magyarország iránt.

Túry Gergely

Úgy fogalmazott, Magyarország megnyerte ezt a csatát, megszüntette az esetleges forráselvonás veszélyét. "Visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor rámutatott arra is: a magyar kormány úgy tette rendbe a pénzügyeket, hogy eközben az idén nőnek a reálbérek Magyarországon. Ez a gazdaság teljesítményén túl azért lehetséges - folytatta -, mert a kabinet tavaly megállapodott a szakszervezetekkel a minimálbér megállapításáról, és arról, hogy ezt hogyan vezessék át a többi fizetésre. A reálbér-emelkedéshez persze kellett a rezsicsökkentés is, ez tehát kulcseleme a magyar gazdaságpolitikának, amelyet folytatni fognak a jövőben is - tette hozzá.

Arra a kérdésre, van-e még szükség kiigazításokra, hogy Magyarország ne jusson Málta sorsára - amely ellen újra deficiteljárás indult -, Orbán Viktor azt válaszolta: "mostani tudásunk szerint nincs, tekintettel arra, hogy az utolsó építőkockát is elhelyeztük a magyar gazdaság új építményében".

KDNP: Magyarország jobb teljesítményét ismerték el

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint Magyarország jobb teljesítményének elismerése az uniós deficiteljárás alóli felmentés az Ecofin-ülésén. A KDNP szerint kétség nem fért hozzá, hogy Brüsszelben az ország elleni eljárást megszünteti a Pénzügyminiszterek Tanácsa. Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy Magyarország valóban jobban teljesít - rögzítették közleményükben.

Hozzátették: a bizottság végre hivatalosan is igazolta a magyar családok, a gazdaság és a kormány teljesítményét. Ezzel a szocialisták által okozott gazdasági károk egyik legnagyobb részét sikerült mentesíteni úgy, hogy a kormány nem a családokat, hanem a tőketulajdonosokat és a profitgyárakat terhelte.

Kiemelték: Magyarország a Gyurcsány és a Bajnai kormányok csődje következtében csaknem 9 évig szenvedte az eljárás következményeit, most viszont megteremtődött a gazdasági fordulat lehetősége. Kitértek arra is, hogy jelenleg Magyarországon 100 ezerrel több ember dolgozik, mint 3 éve, több mint 300 ezer családot sikerült kimenekíteni a devizacsapdából, a munkahelyvédelmi akcióval pedig több, mint 700 ezer dolgozót sikerült megvédeni. Megjegyezték: a KDNP nagyra becsüli a munkából élő családok teljesítményét, ami a legtöbbet adta hozzá az ország erőfeszítéseihez.

A Fidesz EP-képviselői üdvözlik az Ecofin-döntést

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja pénteken nyilatkozatban üdvözölte az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) döntését, szerintük az ország "lekerül arról a szégyenpadról, ahová a Gyurcsány-Bajnai-kormányok juttatták. A mai bejelentés elismerése a magyar kormány és a magyar polgárok által az államháztartás konszolidációja érdekében az elmúlt években megtett erőfeszítéseknek".

"A Gyurcsány-Bajnai kormányzás hazánkat a térség leggyengébben teljesítő sereghajtójává, súlyos gazdasági és szociális válsággal küzdő országává züllesztette 2010-re" - olvasható a képviselőcsoport nyilatkozatában. A magyar néppártiak szerint a pénteki bejelentés "egyértelmű üzenet Európából: Magyarország rendbe tette pénzügyeit, ismételten stabil költségvetési politikát folytat. Európa bízik a magyar kormány intézkedéseiben, bízik a magyar gazdaságban és elismeri a magyar polgárok által hozott áldozatokat. A nemzetközi pénzpiac erősödő bizalma szintén azt mutatja, az ország stabil lábakon áll".

Nézőpont: nehéz számszerűsíteni a közvetlen és közvetett hatásokat

A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelye szerint meglehetősen nehéz számszerűsíteni a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének gazdaság következményeit, hiszen közvetlen és közvetett hatásai is lehetnek. A kutatóintézet által az MTI-nek pénteken megküldött gyorselemzés szerint a közvetlen hatások közül a legfontosabb, hogy az eljárás megszüntetése kizárta a Magyarországgal szemben alkalmazható pénzügyi szankció lehetőségét.

A szervezet megjegyzi: a közvetett hatások a piacon realizálódhatnak. A befektetők számára önmagában nem a legfontosabb tényező a túlzottdeficit-eljárás sorsa, azonban a költségvetési hiány rendezettségére nézve mindenképpen pozitív jelzés - véli a szervezet. "A fegyelmezett és kiszámítható költségvetési, illetve gazdaságpolitika jelentősen hozzájárulhat a befektetői bizalom megszilárdulásához" - írja a Nézőpont Intézet gazdasági kutatóműhelye.

További közvetett hatása az állampapír- és devizapiacon lehet, bár a magyar gazdaság megítélését a nemzetközi befektetői környezet is jelentősen befolyásolhatja. "Ugyanakkor látható, hogy az Államadósság Kezelő Központ sikeres aukcióinak köszönhetően a szükséges finanszírozás biztosított" - teszik hozzá.