Beetetés a milliárdos pénzeső?

Logikusnak tűnik egyébként a gondolatmenet, hogy ha a világ jegybankjai száz, sőt ezer milliárd dollár/jen/euró értékben vásárolnak állampapírokat, az emeli a kötvények árfolyamát, vagyis csökkenti a hozamokat. A gond ezzel csak az, hogy a jegybankok a piacon forgó papíroknak csak töredékét vásárolták meg, a tetemes részt olyan befektetők vették, akiknek egészen más motivációik voltak – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.

A blog szerint három jó okuk is volt a nagybefektetőknek állampapírokat vásárolni, és ezzel hozzájárulni a hozamok csökkenéséhez, amely okok szinte teljes mértékben függetlenek a jegybankok likviditási programjaitól. Az első ok a biztonságos értékpapírok iránti igény. A nagybefektetők ugyanis a válság legnehezebb időszakában szinte mindent megadtak a biztonságos menedékért, és a világ összeomlása és egyéb katasztrófaszcenáriókkal kapcsolatos félelmükben rendesen vásárolták a biztonságosnak vélt állampapírokat. Ezek a vételek nyomták le a hozamokat.

A másik jó ok az infláció és az inflációs várakozások visszaesése. Ez ugyancsak a reálgazdasági válság – és nem a jegybankok – miatt következett be, vagyis amint megugrott a munkanélküliség és a gazdaságok recesszióba süllyedtek, a kereslet hirtelen megcsappant a termékek és szolgáltatások iránt, ami az infláció csökkenéséhez vezetett. Ha pedig nincs infláció, akkor még 3-4 százalékon, sőt még 2-n is megéri állampapírt venni, hisz még akkor is értékelhető reálkamatot lehet zsebre tenni.

A harmadik ok pedig a gazdasági aktivitás csökkenése, ami csökkenő beruházásokhoz vezet, és végeredményben az így felszabaduló pénzeket a biztonságot jelentő állampapírpiacra tereli, tovább szorítva le a kamatokat. A világban az alacsony kamatok elsősorban nem a jegybanki pénznyomdának köszönhetően alakultak ki, hanem elsősorban a totális összeomlás miatti félelem, a lassuló infláció és a gyenge reálgazdasági teljesítmény miatt.