Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő cégektől összesen 3909 minimálbér-emelési támogatási kérelem érkezett be a munkaügyi központokhoz, 58 800 munkavállalót érintően - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI érdeklődésére szerdán. Az MSZOSZ elnöke szerint nehéz volt előre tervezni a keretet, a VOSZ főtitkára pedig úgy vélte, a 10 milliárd forintos keretből megmaradt pénzt is a munka világára kellene elkölteni.
A kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő érdekképviseletek között tavaly év végén létrejött megállapodása alapján 11, nehéz helyzetben lévő ágazatban igényelhettek a cégek támogatást.
A kabinet az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruházati és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben vállalta át 2013 első félévében a minimálbér- és a szakmunkásminimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. Az NGM tájékoztatása szerint a május végi határidőig beérkezett kérelmekben szereplő összes támogatási igény 2,038 milliárd forint volt.
A legtöbb, 359 támogatási kérelem Bács-Kiskun megyéből érkezett, ezt követi Budapest 346 kérelemmel. A legtöbb pályázat a kiskereskedelmi ágazatból érkezett - közölte a tárca. A minisztérium emlékeztet: az érdekképviseleti szervekkel abban állapodott meg a kormány, hogy 2013 első félévére szól a bérkompenzáció, éppen ezért nem tervezik a második félévre az adott támogatási formát.
Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára áprilisban azt mondta, a minimálbér-emelési támogatás körülbelül 260 ezer embert érinthet a 11 ágazatban, közülük 100 ezren a kiskereskedelemben dolgoznak.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: az, hogy a keret jelentős része megmaradt, azt mutatja, hogy az érintett ágazatokban nem volt olyan nagy probléma, mint azt a munkaadói érdekképviseletek körvonalazták, ezenkívül nem is lehetett pontosan tervezni a támogatás összegét.
Az elnök kiemelte, hogy a támogatás de minimis jellege miatt a nagyobb munkáltatók, és azok a vállalkozások is kimaradtak a lehetőségből, amelyek európai uniós támogatást kaptak. A minimálbér-emelési támogatás ráadásul csak jóval később állt rendelkezésre - fűzte hozzá.
Pataky Péter szólt arról is, a támogatás második félévre kiterjesztéséről nem voltak egyeztetések, és úgy vélekedett, hogy 2013 második félévében nem vesznek el munkahelyek az érintett ágazatokban amiatt, hogy nem lesz minimálbér-emelési támogatás.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: alaposan meg kell vizsgálni, miért "ragadt be" a 10 milliárd forintos keret több mint 75 százaléka. Véleménye szerint az volt a legjellemzőbb a cégek körében, hogy az egy-két munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások nem akartak kapcsolatba kerülni a hatósággal.
A főtitkár kiemelte, hogy a keret maradék részét - csaknem 8 milliárd forintot - is a munka világára kellene fordítani, például ebből lehetne zárolni a jövő évi minimálbér-emelés támogatására, vagy egyéb bértámogatásra.
