Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Hetekkel a nagy dunai árhullám után kezd összeállni a védekezés költsége, 95 település tízmilliárd forintot remél a vis maior keretből, és ehhez jönnek még az állami kiadások - írja a Népszabadság csütörtöki számában.
A lap írása szerint az eddigi - nem végleges - összesítések szerint az árvízi védekezésben érintett települések 10,1 milliárd forintot várnak a vis maior keretből költségeikre, a károk megtérítésére.
Ez még nem az árvízi számla végösszege, mert nem szerepelnek benne egyebek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság, a vízügyi igazgatóságok és más állami apparátusok kiadásai.
Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője a lappal közölte, csak a július 19-ig tartó vészhelyzet lejárta után összegzik költségeiket az érintett hatóságok, szervezetek.
A költségeket duzzasztja, hogy az áradat nemcsak a tetőzés idején, hanem az azt követő hetekben is jócskán adott munkát, a katasztrófavédelem szerint csak szerdára végeztek mindenütt az ideiglenes gátak elbontásával, és az összesen félszáz kilométer hosszú fővédművek helyreállításával - írja a lap.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
A miniszterelnök Digitális Polgári Köröknek küldött heti hírlevelében úgy véli, ha van amerikai álom, van magyar álom is: a saját otthon.