Augusztus első napjától több olyan változás is életbe lép, mely azt eredményezi, hogy mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk majd egyes szolgáltatások igénybevételekor, illetve bizonyos esetekben kevesebb pénz ütheti a markunkat. A június közepén bejelentett újabb megszorítások eredményeképpen most lépnek életbe azok az intézkedések, melyeknek kiterjesztését a kormány azzal indokolta, hogy végleg kikerüljünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Elemzők szerint nem lett volna szükség ekkor csomagra, az Európai Bizottság (EB) sem igényelte a csomagot, később kiderült, hogy a pénz másra kell: például a pedagógus-életpályamodell egyes elemeinek bevezetésére.

Több más adóelem emelése is abba az irányba mutat, hogy a kormányzat igyekszik pénzügyi mozgásterét bővíteni a jövő évi választások előtt. Ezt pedig bevételi oldalon teszik meg, ha már a költségvetési hiányt az uniós szigor és a pénzpiacok változékonysága miatt nem lehet növelni. Emellett pedig az államadósságot az alaptörvényben rögzített módon is csökkenteni kell, az esetleg növekvő kiadásokat hitelből finanszírozni nem lehet. Helyette viszont nőnek a szektoradók, amelyek a végfelhasználókon, vagyis a fogyasztókon csapódnak le. Ráadásul ez már nem is az első ilyen kör: 2011-ben a szektorális különadók, év elején pedig a tranzakciós illeték bevezetése növelte meg a lakossági terheket.

Tranzakciós illeték: duplázás

A legfontosabb változások egyike talán az, hogy augusztus első napjától a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke két ezrelékről három ezrelékre nő átutalás esetén és három ezrelékről hat ezrelékre készpénzfelvételnél. Utóbbi esetben a hatezer forintos felső határ is megszűnik. A kormány a lépéssel azt igyekszik ellensúlyozni, hogy a tranzakciós illetékből az év eddigi részében a vártnál jelentősen kevesebb összeg érkezett be, Matolcsy György “taktikai atomfegyvere” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (a bankoktól ezen kívül még beszednek 75 milliárdot egyszeri tételként a 144 milliárdos bankadó mellett). Az emberek optimalizálták banki számlavezetésüket, összevontak számlákat például.

Ez a banki művelet holnaptól jelentősen megdrágul

Stiller Ákos

A tranzakciós illeték emelésének hírére a legtöbb bank már bejelentette díjainak emelését. Emelt az FHB Bank, az OTP, a CIB, az UniCredit, az Erste, a Citibank, az MKB, a Budapest Bank, illetve a Mohácsi Takarék is. Van olyan bank, ahol az utalások sem lesznek több ingyenesek, illetve a kártyás vásárlást is 3 ezrelékes illeték fogja terhelni, a díjmentesség csak bizonyos esetekben marad meg.

Bankbetétek: kicsi betétnél fogy a pénz

Az augusztustól lekötött betétek és egyéb ügyletek után keletkező kamatbevételt 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az eho nem vonatkozik a tartós befektetési számlákon, nyugdíj-előtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokra, ha azok kedvezményesen adóznak, illetve egyáltalán nem az augusztus előtt nyitott számlákra.

A ehóval együtt így a kamat 22 százalékának mondhatunk búcsút augusztustól (16 százalékos kamatadó, plusz 6 százalékos eho). Ha lekötött pénzünkhöz hozzá is szeretnénk jutni, akkor a legtöbb banknál már kalkulálhatunk a 3 ezrelékes tranzakciós illetékkel utaláskor – készpénzes felvételnél ez már 6 ezrelék –, illetve a bank számíthat fel külön kezelési költséget a pénzkivétkor. Mindehhez ráadásul még az is hozzájárul, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább folytatta, illetve folytatja az alapkamat csökkentését, mely jelenleg rekordalacsony szinten, 4 százalékon áll. Ennek megfelelően a bankok is vágják a betéti kamatokat, ha a legrosszabb opciót választjuk – készpénzes felvétel – akkor kisebb összegű betéteknél akár az is előfordulhat, hogy kevesebb pénzünk marad, mint amennyit a pénzintézetbe betettünk. A bankbetétek kedvezőtlen adóztatása, illetve a jegybanki alapkamat csökkenése azt eredményezte, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része elszivárog innen, és elsősorban a befektetési alapok a nyertesek.

Telefonadó: 2-ről 3-ra

Szintén a zsebünket érintő változás, hogy augusztus elejétől a telefonadó a céges előfizetőknél emelkedik: hívásoknál percenként két forint helyett három forint lesz az adó, és hasonló teher rakódik az sms-ekre is. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

A Magyar Telekom hivatalosan is bejelentette, hogy számára a távközlési adó emelése közel 8 milliárd forintos extra adóterhet jelent majd a korábbiakon felül. A Telenor és a Vodafone ugyan még nem nyilatkozott hivatalosan, de esetükben várhatóan 2,5-3,5 milliárd forint közötti összeget jelent majd vállalatonként.

A hvg.hu egyik cikkében azonban rámutatott, hogy egy módon azonban kikerülhető a telefonadó mind az ügyfelek, mind pedig a szolgáltatók számára. A törvény alapján ugyanis csak a beszédalapú percdíjakat sújtja az adófizetési kötelezettség, az adatkommunikációt nem. Ez pedig jelentős szerepet játszhat a mobilszolgáltatók jövőbeni stratégiájában, hiszen egyre kedveltebbek azok az applikációk, amelyek ugyan voice-alapú szolgáltatást nyújtanak, de már adatkommunikáción keresztül biztosítják a hangalapú kommunikációt (Viber, Skype, Face Time stb.).

Kocsmaadó: majd csak ősztől

A sornak itt még nincs vége, augusztustól lép hatályba ugyanis a kocsmaadóról szóló törvény is. Az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek kell megfizetniük az úgynevezett felügyeleti díjat. Naponként és vendégenként 20 forint felügyeleti díjat kérhetnek az önkormányzatok. A bevételt kizárólag a szórakozóhelyek okozta károk elhárítására, illetve biztonsági intézkedésekre lehet fordítani.

Napi 20 forint, vendégenként – a budapesti romkocsmáknak is a zsebükbe kell nyúlniuk. Vajon drágul emiatt a sör?

MTI / Marjai János

A díjat egyelőre úgy tűnik, legfeljebb néhány fővárosi kerület vezeti be. Ez az adó valójában ősszel élesedhet, mert az egyes önkormányzatoknak maguknak is rendeletet kell alkotniuk. Az adó áthárításáról egyelőre még nem lehet sokat tudni, az viszont biztos, hogy a budapesti bulinegyedben – mely a hetedik kerületben található – magától értetődőnek tartják az ötletet.

Bányajáradék: 4 százalékos emelés

A Varga-csomag eredményeképpen augusztus elsejétől a bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra nő. Becslések szerint az emeléssel a költségvetés több tíz milliárd forintos pluszhoz juthat. Tavaly összesen több mint százmilliárd forint folyt be az itthon működő bányavállalatoktól járadékként az államkasszába, a mostani, négy százalékpontos emeléssel azonban várhatóan nem emelkedik majd arányosan – harmadával – a központi bevétel.

Mennyibe kerül nekünk mindez?

Összességében elmondható, hogy durva becslések szerint is a tranzakciós adó emelése éves szinten majdnem 5 ezer forintot vesz ki a pénztárcánkból egy átlagos felhasználó esetén – a tranzakciós illeték év eleji bevezetése pedig 3800-at, vagyis több mint 8500 forintunk bánja ezt az adót. A telekomadó havi költsége maximum 700 forint, ezt minden bizonnyal nem mindenki éri el, ám aki igen, az évente 8400 forintos költséggel kalkulálhat. Erre még rárakódnak a bankadó miatt megemelt banki költségek, illetve magasabb percdíjak is, amelyek ennyire egyszerűen és pontosan nem számíthatóak ki.

Természetesen mindenkinél más és más az összeg attól függően, hogy melyik pénzügyi vagy telekomszolgáltató ügyfele, illetve, hogy milyen a személyes felhasználási portfóliója. Az viszont biztos, hogy az adóemelések egy négytagú család – két kereső, két eltartott – házi kasszáját éves szinten alsóhangon is 30 ezer forinttal dobhatják meg, ugyanakkor ha a két eltartott is rendelkezik mobiltelefonnal és bankszámlával, akkor további tízezrek rakódhatnak egy átlagfamília költségvetésére.

Juhéé, van azért jó hír is!

A fenti adóemelések mellett azért valamennyi pozitív hír is marad augusztusra: a munka törvénykönyvének legújabb módosításaként rendeződik ugyanis a távolléti díj számítása. Kissé félresikerült az eredetileg egyszerűsítésnek szánt, egyetlen szorzószámra épülő számítási mód, amely egyebek mellett hátrányosan érintette azokat a dolgozókat, akik olyan hónapban mentek szabadságra, amelyben kevesebb volt a munkanap. Még több gondot okozott a számítás azoknál a munkavállalóknál, akik nem klasszikus munkarendben dolgoznak. A szenvedésekkel teli utólagos egyeztetések eredményeképp a szabályozás a korábbi rendszer szerint működik augusztustól. Azt viszont nem garantálja a jogszabály, hogy a munkaügyi ellenőrzések alkalmával a jogbizonytalanságból adódó hibákat nem szankcionálják.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!