Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Nem elég, hogy a jegybanki alapkamat rekordmélységbe, 4,5 százalékra süllyedt, a kormány új elvonásokkal is sújtja a bankban tartott megtakarításokat. Az Index ismertetése szerint így már a korábbinál kevésbé éri meg lekötött betétben tartani a pénzünket. Az utóbbi hónapokban egyre kisebb és kisebb kamatot fizetnek a bankok a náluk tartott lekötött betéteink után. Ennek egyik oka, hogy egyrészt a jegybank közel egy éve folyamatosan vágja az irányadó kamatot, ami iránymutatás a kereskedelmi bankoknak a kamataik meghatározásánál. A másik, hogy a bankoknak most nincs akkora szüksége a forintforrásra, mint tavaly ősszel volt.
A jegybanki alapkamat csökkenése – most 4,5 százalékos a kamat – mellett a kormány ráadásul minden eddiginél keményebben adóztatja ezt az alacsonyabb kamatnyereséget a hétfőn bejelentett Varga-csomaggal. A pénzkivételt terhelő díj, a tranzakciós adó a készpénzfelvételnél a duplájára nő, elektronikus átutalásoknál pedig a másfélszeresére. A bankok minden bizonnyal áthárítják majd az adóemelést, ráadásul a kamatokra kivetett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulással (eho) együtt a kamatadó 22 százalékáról kénytelenek a banki megtakarítók lemondani.
Ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos, két hónapra lekötött bankbetéten már pénzt veszíthetünk. Ezen az időtávon lekötött százezres betét kamatnyereségéből (750 forint) a kamatadó és az eho elvisz 165 forintot, majd ha a maradékot kivennénk a bankból, pontosan 603 forintot kellene adóznunk tranzakciós illeték címén. Így hiába fialtatjuk pénzünket két teljes hónapig, 18 forinttal szegényebbek leszünk. Egyéves időtávon hasonló kezdőbetéttel 4500 forintos kamatnyereséget érünk el, amiből 990, majd 661 forinton jön le, szóval marad nekünk is valami, csak kevesebb, mint eddig bármikor. A Varga-csomaghoz ugyanakkor folyamatosan érkeznek a módosítók, így úgy tűnik, hogy a hosszabb távra megtakarítók és a nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők mentesülhetnek az eho megfizetése alól. Ráadásul aki állampapírban fialtatná a pénzét, annak sem kellene megfizetnie az eho-t.
A Napi Gazdaság cikke szerint ráaásul mindemellett az eddig jórészt ingyenes bankkártyás fizetések illetékterhelése még távolabb viheti a készpénzmentességi tervek megvalósulását – miközben az állam csupán hatmilliárdos bevételre számíthat ezen ágon. A bankok az adóemelést pedig minden valószínűség szerint a bankkártyás fizetésekre is ráterhelik, vagyis megszűnik az ingyenes bankkártyás fizetés.
