Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Elemzők szerint a költségvetést figyelembe véve nem volt szükség az intézkedésekre, elképzelhető azonban, hogy a kormány valamilyen program bejelentésére készül, ehhez kellett a pénzügyi mozgástér. A 100 milliárd körülire taksált csomag megágyazhat egy gazdaságélénkítéshez, vagy jöhet a pedagógus életpályamodell a választások előtt?
Újabb megszorítást jelentett be hétfőn Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: a tranzakciós adó kétszeresére, 6 ezrelékre emelkedik, a vállalkozások telefonadója 2-ről 3 forintra nő. A változások augusztus elején léphetnek életbe. A bányajáradékot is emelik, 12-ről 16 százalékosra nő a kulcs, a költségvetési nagyberuházások – mint például a stadionépítések – viszont nem állnak le. A nemzetgazdasági miniszter a hétfői bejelentésnél arra hivatkozott, hogy azért van szükség ezekre a lépésekre, hogy bebiztosítsuk azt, hogy végleg kikerülünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, emellett pedig az alacsony infláció okozta kisebb költségvetési bevételt kell kompenzálni. Az Európai Bizottság (EB) azonban pont azt javasolta májusban, hogy kerüljünk ki az eljárás alól, és ennek megfelelően így dönthet ezen a héten az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) is.
Nem kellett tüzet oltani
Én nem láttam olyat, ami miatt emelni kellett volna az adóbevételeket – fejtette ki a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde makroelemzője. Samu szerint ráadásul az EB is pont azért javasolta a hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését, mivel tarthatónak vélik az idei és jövő évi 3 százalék alatti költségvetési hiányt.
A Concorde elemzője szerint az intézkedések fő oka akár az is lehet, hogy egy még nem ismert új kormányzati program, bejelentés áll a háttérben, melyhez a kormány meg szeretné teremteni a pénzügyi mozgásteret. Ilyen lehet például a pedagógus életpályamodell, melynek bevezetését a kormány már egy ideje lebegteti, tette hozzá. A hétfőn bejelentett intézkedések körülbelül 100 milliárd forintos nagyságrendet jelentenek, ez már egy olyan összeg, amivel komolyabb programoknak is meg lehet ágyazni. Samu hangsúlyozta, hogy emellett elképzelhető, hogy a kormány birtokában van olyan "extrém" makrogazdasági (infláció, gazdasági növekedés stb.) információ is, amelyet ő elemzőként azonban nem lát, és emiatt kellett a mostani intézkedéseket bejelenteni.
Mit pakolhatnak még a beruházási alapba?
Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője szerint ha a kormány nem növeli a hiányt egyéb területeken, akkor nem lett volna szükség az intézkedésekre. Szerint is azért lehetett szükség ezekre a lépésekre, mivel a kormány gazdaságélénkítő lépésekre készülhet, esetleg a pedagógus életpályamodell egyes elemeit vezethetik be a 2014-es választások előtt, bár ez még csak puszta találgatás. Árokszállási hozzátette, hogy a beruházási alap egy olyan pont lehet, amelybe később még más projekteket is belerakhatnak, ezzel is élénkíthetik a gazdaságot.
Az Erste makroelemzője úgy vélte, hogy a "derült égből csomag" rövid távon a tőkepiacokat negatívan érinti, a költségvetés helyzetét ugyanakkor javítja, ezért sem rezdült meg jobban a forint az intézkedések bejelentésének hírére. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a semmiből érkező bejelentések a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát nem csökkentik. Árokszállási szerint a csomag a növekedési prognózisukat – idénre 0,2 százalékos GDP-bővülést várnak – nem módosítja.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.