A magyar növekedésnek is befűt a szárazság?

"Olyan nagy a szárazság, hogy még a szőlőt is locsolni kell, amennyire én emlékszem, erre eddig még soha nem volt példa" – mesélte a hvg.hu munkatársának házszomszédja egy Pest megyei településen. Kétségtelen, a kiskert látványa elkeserítő, a folyamatos locsolással a vetemény még csak-csak bírja valahogy, a kukorica, bab, tök, dinnye ugyanakkor már csak alig vegetál. A haszonnövények mellett víz nélkül a díszkertek képviselői sem bírják a szárazságot, perzselődnek a rózsák, kókadoznak a petúniák.

Az aszályos időjárás azonban nem csak a háztájik és kiskertek tulajdonosainak életét keseríti meg, és pörgeti fel a locsolóórák teljesítményét, hanem az egész agráriumra negatív hatással van. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József múlt héten egy lapinterjúban kifejtette, hogy a kukorica esetében a tönkrement termés már most elérheti a kétmillió tonnát, a 6 millió tonnás eredmény elérése sem tűnik biztosnak. Emellett a jelenleg a piacon érvényes, 45 ezer forint körüli tonnánkénti árat alapul véve a hőhullám okozta kiesés elérheti a 90 milliárd forintot. A napraforgó esetén is biztosra vehető a kár, ennek mértékét azonban még nehéz lenne megjósolni Vancsura József szerint.

Az elnök jóslatát azonban akár a tavalyi év hasonló időszakából is átemelhettük volna, az aszályos időjárás akkor is komoly mértékben vetette vissza a gabona- és kukoricatermést. 2012-ben búzából 25, kukoricából pedig 41 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint az azt megelőző évben. A nagy szárazság miatt elképzelhető, hogy idén is ennyire csapnivaló lesz a termés – kukoricából 4,7 millió tonnát termeltek be tavaly a magtárakba a gazdák –, ez pedig felhajtja a takarmány-, illetve élelmiszerárakat, megdobhatja az inflációt – az e-útdíj terheivel kombinálva ez pedig kétszámjegyű növekedést is hozhat. A rossz mezőgazdasági adatok pedig a magyar GDP növekedési ütemének nullától történő elmozdulásának is keresztbe tehetnek.

Az évkezdet jó volt, de a folytatás már kevésbé

Gyönyörűen indult az év a búzánál, a kukoricánál is hasonló volt a helyzet – fejtette ki a hvg.hu-nak egy agrárgazdasági szakértő. Szerinte ugyanakkor a másfél hónapja tartó aszály a kukorica fejlődését nagyon megfogta, a száraz időjárás miatti kiesést ő is 2 millió tonnára teszi. Bár a kukoricánál gyenge-közepes termésre lehet számítani, ez még nem tragikus – hangsúlyozta a szakértő. Ő zöldség-gyümölcsnél nem számít nagy veszteségre, mivel az öntözött területeken az aszály nem okozhat nagy kiesést.

Másfél hónapja tart a szárazság

Túry Gergely

Az árakról a szakértő azt mondta, hogy a búza, kukorica, napraforgó áránál a helyi hatások nem játszanak szerepet, a globális trendek a meghatározóak. Nemzetközi szinten jó a termés, így ez az áremelkedés ellen hat. A zöldségek és gyümölcsök esetében ugyanakkor inkább a helyi hatások a meghatározóak, országon belül is nagy eltérések tapasztalhatók – hangsúlyozta a szakértő.

A kukoricát egyes területeken már silózni sem lehet

Vannak reményeink, hogy ezekben a napokban jön majd eső – mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Bár szerinte a nagy hőség már megszűnt, a kapásnövényeknél (kukorica és napraforgó elsősorban) problematikus a helyzet Horváth szerint. A MOSZ főtitkára elmondta, hogy mivel az egész országra kiterjedő, érdemi csapadék az utóbbi hetekben nem volt – a kisebb lehűlés sem hozott megváltást –, a talaj több helyen össze van repedezve, kemény, így egyes területeken a kukoricánál jelentős kieséssel kell számolni. A gyengébb talajokon a kukorica az aljától a tetejéig száraz, ezt már silózásra (takarmányozásra) sem lehet felhasználni – hangsúlyozta a főtitkár. A kukoricán emellett sok helyen nincs is szem, ahol mégis van, ott a csövek kisebbek lesznek.

A jelen állás szerint az is elképzelhető, hogy kukoricából kevesebbet sikerül majd betakarítani, mint a tavalyi igen gyenge évben, "nagyon nagynak tűnik a baj", ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy hatalmas a területi differenciáltság. A Nyugat-Dunántúlon például jobb a helyzet, az Alföld, illetve a Dunántúl középső részén viszont kritikus – emelte ki Horváth Gábor. Ezeken a területeken vannak olyan gazdák, akik épp azon vacillálnak, hogy lesilózzák-e a kukoricát, vagy esetleg megvárják, hátha lesz még eső. Tavaly például sokan vártak az esőre, ami végül nem jött, így a kukoricaszárból még takarmány sem lett, mondta a MOSZ főtitkára.

A napraforgó miatt is aggódni kell

MTI / Rosta Tibor

Az áremelkedésről Horváth Gábor elmondta, hogy a gabona esetében a nemzetközi árak és a kelet-európai kínálat van hatással a magyar árakra. Olyan hírek járnak, hogy Ukrajnában és Romániában jelentős mennyiségű gabona – akár 15-20 millió tonna, bár ez csak becslés – vár eladásra, ez pedig az árcsökkenés irányába hat – hangsúlyozta Horváth. Magyarország ráadásul a régióban a legrosszabb kiszállítási lehetőségekkel rendelkezik, nincsen tengeri kijárata, így hátrányból indul a többi régiós nagy agrárországgal szemben. A takarmányminőségű gabonánál ennek következtében tavalyhoz képest már 40 százalékos zuhanást lehet tapasztalni. Bár a takarmányban a kukorica teljes mértékben nem helyettesíthető kalászos gabonával, ha ennyivel olcsóbban hozzá lehet jutni az utóbbihoz, akkor a drágább kukoricából kevesebbet vásárolnak az állattenyésztők. Ez a folyamat egyelőre az áremelkedés ellenében hat, az előző évekhez képest átlagban nem lehet nagyobb megugrásra számítani Horváth Gábor szerint.

Emelkedő banki költségek, üzemanyagárak, e-útdíj

Bár a mezőgazdaságban költségoldalról hatalmas a nyomás – az üzemanyagárak emelkedése, az e-útdíj bevezetése, illetve a tranzakciós illeték áthárítását a gazdák komolyan megérzik –, ezt a termelők az áraikban nem tudják érvényesíteni, legalábbis a takarmány területén semmiképpen, mivel az állattenyésztők már most is rendkívül rossz helyzetben vannak a MOSZ főtitkára szerint. Horváth Gábor úgy vélte, hogy ha a költségek jelentős részét áthárítanák a termelők az állattartókra, akkor azok tönkremennének. A tejágazat azonban szerinte kivétel, mivel ott az exportra termelő gazdák költségeik jelentős részét tudják érvényesíteni áraikban, így ott kisebb jelenleg a probléma.

Egy aszályos év a GDP-n is nyomot hagy

A mezőgazdaság teljesítménye a magyar GDP-ból általában mindössze 3-4 százalékkal részesedik, az agrárbiznisszel együtt – mely az élelmiszeripart, a mezőgazdasági-vegyipart és a kereskedelmet is magában foglalja – az ágazat már a GDP 11-12 százalékát termeli meg, és 800 ezer embernek ad munkát. Egy kisebb kilengés az agrárium teljesítményében így nem csak a szűken vett mezőgazdaságra lehet hatással. A kicsivel több mint 28 ezer milliárdos magyar GDP-ben egy 90-100 milliárdos agrárveszteség körülbelül 0,3 százalékot jelent. A magyar GDP idei bővülését 0 és 1 százalék közé várják az elemzők, az agráriumot ért károk ugyanakkor a még harmatos magyar gazdasági bővülés harmadát lecsaphatják.