Ez most azt jelenti, hogy nincs pénze az Egyesült Államoknak?

Igen is, meg nem is. Miután az amerikai törvényhozók nem tudtak megállapodni a szövetségi kormányzat új pénzügyi évére vonatkozó áthidaló költségvetési jogszabályáról (itt a demokrata többségű szenátus és a republikánusok vezette képviselőház között húzódik a frontvonal), október 1-jétől nem biztosítanak dollármilliárdokat a szövetségi intézmények működésére. Az Egyesült Államoknak nyilván van pénze, hiszen a büdzsébe folynak be bevételek és államkötvényeket is bocsát ki az ország, ám annak elköltése nincs engedélyezve. 1995-1996 fordulóján mellesleg volt már egy ilyen eset, akkor három hét után sikerült megegyezni a politikusoknak a jogszabályról.

Pontosan mit jelent az, hogy leállnak az intézmények? Nem tudnak az amerikaiak ügyeket intézni a hivatalokban?

Az USA-ban, föderális állam lévén, alapvetően két szinten létezik államigazgatás és költségvetési tervezés. Egyfelől szövetségi szinten, amikor a szövetségi feladatokra a nagy közös kalapból adnak pénzt, és ezt Washingtonból menedzselik, másfelől pedig az egyes államoknak saját büdzséjük is van, és a helyi szintű feladatokat helyi forrásokból oldják meg. A közszolgáltatások rendszere ily módon decentralizált.

John Boehner, a republikánus többségű képviselőház vezetője a tárgyalóasztalhoz hívná a szenátus demokratáit a helyzet megoldása érdekében

AFP / Nicholas Kamm

Most azok a hivatalos ügyek szenvedhetnek késedelmet, amelyeket szövetségi szinten intéznek. Leáll az útlevélkiadás, külföldön a vízumkérelmek elbírálása, a vállalkozások számára történő állami hitelnyújtás, Washingtonban a szemétszállítás – a település költségvetését a Kongresszus hagyja jóvá, szövetségi forrásokból működik a főváros –, és a fegyvertartási engedélyeket is később adják ki. A könyvtárak is bezárnak a fővárosban, illetve nem büntetik a parkolócédulát elbliccelő autósokat. Emellett bezárnak például a nemzeti parkok és a washingtoni állatkert is. (Az állatokat azért továbbra is etetik, nem kell aggódni!) Összesen 800 ezer szövetségi alkalmazottat küldenek haza fizetés nélküli szabadságra, a legtöbbet – körülbelül 400 ezret – a védelmi minisztériumból. Emellett a statisztikai adatokat is később közlik a minisztériumok.

A katonaság, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátórendszer, a posta, a légiirányítás viszont továbbra is működik, az egyenruhás dolgozók – rendőrök, mentők, tűzoltók – is ellátják feladatukat, fosztogatást így nem érdemes tervezni. És az amerikai nukleáris arzenálra is vigyáz valaki.

Miért alakult ki mindez?

Egymással izmoznak a politikusok, és ennek a lakosság issza meg a levét. Ez most bármennyire populistán is hangzik, tényleg így van. A fő vita a Barack Obama amerikai elnök fémjelezte egészségügyi reform, az Obamacare körül forog. Az Egyesült Államokban a lakosság 10 százalékának nincs egészségbiztosítása, mivel egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Az Obamacare bevezeti a kötelező egészségügyi biztosítást, azoknak kell ilyet kötniük, akiket munkahelyük nem fizeti be biztosításra, ám ők saját zsebből azt ki tudnák fizetni. A programmal így elvileg nagyobb kockázatközösség jön létre, amivel csökkenthető lenne a biztosítások díja.

Barack Obama amerikai elnök a demokrata többségű szenátus vezetőjével, Harry Rieddel. A demokraták nem hagynák megtorpedózni az egészségügyi reformot

AFP / Mandel Ngan

Az Obamacare a republikánusok szerint ugyanakkor túlságosan is kitágítja a szövetségi állam határait, emellett több tízmilliárd dollárba is kerül, így az új rendszerre – mely jövő évtől indulna – a képviselőház egyszerűen nem adott pénzt, a javaslat pedig a megfelelő források megadása nélkül került a demokrata többségű szenátus elé, amely leszavazta azt. Az ügyben a leghangosabbak republikánus párt jobbszárnyának, a Tea Party mozgalomnak a tagjai. Az álláspontjukat sok republikánus nem is osztja: ők aggódnak a kialakult helyzet politikai ára miatt. Maga John Boehner, a képviselőház republikánus vezetője is a leállás ellen volt, ám az mégis megtörtént.

A kakaskodásból kétségkívül a republikánusok jöhetnek ki rosszul – 1996-ban is ők húzták a rövidebbet, Bill Clintont részben az akkori hercehurca miatt újra is választották akkor ősszel –, a CNN közvélemény-kutatása szerint ugyanis a megkérdezettek 51 százaléka őket teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Az 1995-1996-os leállásban részt vevő republikánusok egy része sem tartja jó megoldásnak most a megegyezés hiányát. Az amerikai válaszadók 36 százaléka Obamát tartja felelősnek, és ha túl sokáig késik a megegyezés, akkor már az amerikai elnök vezetői képességeibe vetett hit is komolyan meginoghat. Obama azzal érvel, hogy a 2008-as gazdasági válság óta komoly mértékben sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, és már eddig is történtek komoly lefaragások a büdzséből.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy 2014 novemberében "félidős választások" lesznek az Egyesült Államokban (az elnöki ciklus felénél), a képviselőházat teljes egészében, a szenátusnak pedig az egyharmadát választják újra. A mostani huzavona részben már ennek előfutára – megindult a ráhangolódás a kampányra.

Mennyit bukik az amerikai gazdaság mindezzel?

A kormányzat részleges leállása naponta körülbelül 300 millió dollárba kerül. Ez a szám egyelőre nem tűnik soknak a 15 700 milliárd dolláros amerikai GDP-hez képest, ám az összeg az idő előrehaladtával komolyan megnőhet, amennyiben nem lesz költségvetés, mivel a lakossági és üzleti bizalomvesztés a fogyasztást is visszafoghatja. Az éves szinten várt 2,2 százalékos növekedési ütemből 0,2 százalékot darálhat le egy rövidebb leállás, ha viszont három hétig tart majd, mint a legutóbbi, akkor az 0,9 százalékot is elvihet a GDP-növekedésből. A szövetségi kiadások a gazdaság szinte minden szegmensét érintik, így ha az állam nem költ, akkor a gazdaság is kevésbé pörög. A leállás ráadásul igen rosszkor jön: úgy tűnt, hogy az amerikai gazdaság kezd magára találni, amit súlyosan visszafoghat a leállás. Barack Obama szerint ez olyan, mint ha "csavarkulcsot dobnánk a szekér kerekei közé".

Mikorra várható megoldás?

Lehet, hogy már órákon belül megszülethet a megegyezés, a valószínűbb azonban az, hogy napok, vagy inkább hetek kérdése. A két oldal igencsak beásta magát lövészárkokba, a puszta számok helyett az ideológiai ellentétek dominálnak, amiket nehéz lesz feloldani. Az Obamacare elfogadásával a republikánusok alapvető téziseiket adnák fel, az amerikai elnöknek ugyanakkor szívügye a program, így nehéz lesz áttörést elérni.

Október második felében egy másik bomba is élesedik: elfogy a szövetségi kormány pénze, vagyis hitelt kell felvenni a kiadások finanszírozásához. Ez viszont megemelné az adósság szintjét, ami viszont törvényileg rögzítve van. Bizonyos szint felett a törvényhozásnak kell döntenie abban, hogy a pénzügyminisztérium további állampapírokat bocsáthasson ki. Ez általában rutinfeladat szokott lenni, amire nem is reagálnak a pénzpiacok (kivétel 2011, amikor az S&P leminősítette az Egyesült Államokat). A mostani kavarodásban ugyanakkor erről sem szabad megfeledkezni, mivel ha nem oldódik meg a csődhelyzet, akkor nyilván az adósság szintjének emelésében sem sikerül megegyezni – egy ilyen helyzetben pedig a legstabilabb országba vetett hit is összeomolhat, a befektetők menekülnek, a tőzsdék bezuhannak.

Egy ilyen vészhelyzetre azért minimális az esély: az amerikai politika mindig talált választ, hogyan emelje meg az adósságplafont. Arra viszont figyelni kell, hogy november 1-jéig mindenképpen megoldást kell találni, mivel akkorra már biztos nem lesz elég pénz a szövetségi büdzsében. Tehát: öveket becsatolni, rázós október jön az Egyesült Államokban!

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!