Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem foglalkoznak Brüsszelben a kártyakibocsátó bankoknak járó jutalék, azaz az interchange-díj szabályozását megteremtő új pénzforgalmi irányelvtervezet és a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról szóló rendelet elfogadtatásával – írta a Napi Gazdaság.
Az előzetesen napvilágot látott jogszabálytervezet a tagállamok számára azt írta volna elő, hogy a szabályozás elfogadását követő 2 évvel kell az országhatáron belüli kártyás fizetési tranzakciók esetében a határon átnyúló tranzakciók kapcsán alkalmazott − betéti kártyáknál 0,2, hitelkártyáknál 0,3 százalékos − díjmértéket alkalmazni. A mostani halasztással ezek a mértékek 2016 helyett akár évekkel később léphetnek hatályba.
Magyarországon ugyanakkor a parlament által az MNB-salátatörvényben elfogadott szabályozás szerint a 0,2−0,3 százalékos díjmérték már jövőre életbe lép. A hivatalos indoklás szerint a szabályozásra azért van szükség, mert hazánk az uniós átlaghoz képest komoly elmaradásban van a kártyás vásárlások és a kártyaelfogadás terén.
