Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A nemzeti fejlesztési miniszter az MFB-t jelölte ki a Szőreg–1 jelű stratégiai földgáztároló többségének megvásárlására – közölte a Népszabadság.
Az 1,2 milliárd köbméter befogadóképességű föld alatti egység üzemeltetője, az MMBF Zrt. 72 százalékban a Molé, 28 százalékot az összes hazai energiacég tulajdonában lévő, de jelentős állami befolyású Magyar Szénhidrogén-Készletező Szövetség (MSZKSZ) jegyez – idézte fel a lap.
A hírek szerint a Mol már egy ideje vevőt keresett az egységre, végül idén márciusban Németh Lászlóné és az MSZKSZ szándéknyilatkozatot írt alá a Mollal a vásárlásra – tette hozzá a beszámoló.
A miniszter az MMBF 51 százalékának megvásárlására az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) jelölte ki, az MSZKSZ pedig a maga 28 százaléka mellé további 21 százalékra jelentkezett be. A nyilatkozatba foglalt 90 nap elteltével nem történt semmi, de az MSZKSZ a múlt hétre közgyűlést hirdetett az adásvétel jóváhagyására.
A Népszabadság értesülése szerint a 72 százalékos részvénycsomag teljes vételára mintegy 140 milliárd forint. Arányaiban ez az ár magasabb, mint az E.On 4,4 milliárd köbméteres tárolórendszeréért és a központi gáznagykereskedőért az MNV-tulajdonú MVM által a napokban kifizetett 281 milliárd forint.
Az MMBF-vételár nem biztos, hogy egyenlő arányban oszlik meg az MFB és az MSZKSZ között, mert a többségi tulajdon értékesebb a kisebbséginél. Ebből következően az állami MFB-re szinte biztosan százmilliárd forintnál nagyobb teher hárul az ügylet miatt.
A Portfolio.hu az MMBF eredményei alapján korábban jóval alacsonyabb értéket kalkulált a 72 százalékos részesedés értékére, nagyságrendileg 60 milliárd forintot, ami egy részvényre vetítve nagyságrendileg 600 forint. A portál szerint tehát jó árat kaphat a Mol, ha a Népszabadság információi igaznak bizonyulnak, nagy kérdés viszont, hogy a társaság mire költi majd ezt a pénzt.
"Az INA körüli bizonytalanság közepette a befektetők vélhetően pozitívan fogadnák, ha a jövőben jelentős potenciállal bíró kutatási projektek kerülnének látótérbe, természetesen kezelhető szintű kockázatok mellett (amennyiben a vállalat úgy döntene, hogy megválik az INA-tól, kockázatai megnövekedhetnek, kitermelési portfóliójának fókusza ugyanis jelentősen eltolódna a közel-keleti régió irányába)" – írta a Portfolio.hu.
