Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A rezsiháború brüsszeli uszítói mögött "oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak" – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a köztévén. Szerinte a rezsicsökkentés "technikai hátteréhez" tartozik az a kérdés, hogy a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek az energiáért. Fónagy egy még augusztusban érkezett krikára reagált.
Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjakkal szemben emelt kifogást még augusztusban az Európai Bizottság – mondta Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán.
Közlése szerint a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért. Szavai szerint az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.
Fónagy János szerint az oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak a támadások hátterében, akiknek a megvan a tisztes üzleti eredményük a magyarországi tevékenységükön.
Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalásán még dolgoznak, a parlament a bizottsági levél hatására előbb, már október közepén tárgyalja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot. Így november elsejétől az éves szinten 20 százalékos csökkentés életbe lép, az intézkedés gazdasági háttere a 2014-es költségvetésben biztosított.
A közműszolgáltatásról szóló törvény előkészítése még tart – folytatta az államtitkár – ez az ágazati törvényeket egységes rendszerbe helyezi és kimondja, hogy Magyarországon a természetes monopóliumot képező szolgáltatások – víz, villany, gáz, távfűtés –, illetve az egyéb fontos közérdeket jelentő szolgáltatások "zömmel" állami vagy önkormányzati tulajdonba kerüljenek és ezeket a tevékenységeket nonprofit módon kell a jövőben végezni.
Ismertetése szerint ez nem azt jelenti, hogy a cégek ezután nem vállalatszerű gazdálkodást folytatnak, hanem azt, hogy a keletkező nyereségüket nem fizetik ki osztalékként, hanem a szolgáltatás működtetésére, fenntartására és fejlesztésére fordítják – mondta.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?