szerző:
MTA
Tetszett a cikk?

A rezsiháború brüsszeli uszítói mögött "oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak" – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a köztévén. Szerinte a rezsicsökkentés "technikai hátteréhez" tartozik az a kérdés, hogy a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek az energiáért. Fónagy egy még augusztusban érkezett krikára reagált.

Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjakkal szemben emelt kifogást még augusztusban az Európai Bizottság – mondta Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában szerdán.

Közlése szerint a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért. Szavai szerint az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.

Fónagy János szerint az oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak a támadások hátterében, akiknek a megvan a tisztes üzleti eredményük a magyarországi tevékenységükön.

Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalásán még dolgoznak, a parlament a bizottsági levél hatására előbb, már október közepén tárgyalja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot. Így november elsejétől az éves szinten 20 százalékos csökkentés életbe lép, az intézkedés gazdasági háttere a 2014-es költségvetésben biztosított.

A közműszolgáltatásról szóló törvény előkészítése még tart – folytatta az államtitkár – ez az ágazati törvényeket egységes rendszerbe helyezi és kimondja, hogy Magyarországon a természetes monopóliumot képező szolgáltatások – víz, villany, gáz, távfűtés –, illetve az egyéb fontos közérdeket jelentő szolgáltatások "zömmel" állami vagy önkormányzati tulajdonba kerüljenek és ezeket a tevékenységeket nonprofit módon kell a jövőben végezni.

Ismertetése szerint ez nem azt jelenti, hogy a cégek ezután nem vállalatszerű gazdálkodást folytatnak, hanem azt, hogy a keletkező nyereségüket nem fizetik ki osztalékként, hanem a szolgáltatás működtetésére, fenntartására és fejlesztésére fordítják – mondta.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!