A felmérés arra is rámutatott, hogy a csúszópénzt az esetek harmadában készpénzben fizetik ki, míg a többi esetben inkább ingyenes szolgáltatások biztosításáról, illetve ingyen étel- és italfogyasztásról van szó.
A jelentés szerint a legmagasabb összegeket Koszovóban fizetik, átlagosan 1787 eurót, Szerbiában viszont már ennek körülbelül feléért, 935 euróért is gyorsítanak az eljárásokon az állami beosztottak.
Azt is felmérték, hogy a kisvállalkozásoktól és a külföldi, illetve hazai vegyes tőkével rendelkező cégektől gyakrabban kérnek kenőpénzt, mint a nagyvállalatoktól vagy a kizárólag külföldi tulajdonban lévő vállalatoktól.
Kiderült az is, hogy a leggyakrabban az építkezéssel foglalkozó cégek, valamint a nagykereskedelmi és szállítmányozási vállalatok, illetve a vendéglátók fizetnek csúszópénzt. A másik oldalon pedig a városi vezetők, illetve az adó- és vámhivatalban dolgozók állnak, ami a jelentés szerint azt bizonyítja, hogy a korrupciós ügyletek többsége az adófizetés elkerülésére irányul.
A felmérés szerint a vállalkozók csupán két százaléka jelentette fel azokat a tisztviselőket, akik kenőpénzt kértek. Akik nem jelentettek ilyen esetet, egyebek mellett azt mondták, hogy ez megszokott ügyintézési forma ebben a régióban.
A vizsgálatot 12 700 vállalat bevonásával végezték Horvátországban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Montenegróban, Szerbiában és Macedóniában. Az eredmények arra is rámutattak, hogy átlagosan minden tizedik vállalat fizetett kenőpénzt az utóbbi egy évben.
