A Bank of England, az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja 2009 márciusa óta tartja 0,5 százalékon alapkamatát, és ezt ugyanabban a hónapban mennyiségi enyhítéssel is kiegészítette.

A gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció eredetileg 75 milliárd fontos keretét a bank már ötször emelte, és az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos eszközvásárlással az éves brit hazai össztermék (GDP) 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a reálgazdaságba.

A brit gazdaságtörténetben példátlan mértékű kettős monetáris ösztönzésnek már kezdenek látszani az első jelei a reálgazdasági teljesítményen.

A brit statisztikai hivatal október végén közölt, részleges adatokból számított előzetes becslése alapján a brit GDP-érték az idei harmadik negyedévben 0,8 százalékkal, 2010 második negyedéve óta nem mért ütemben emelkedett negyedéves összevetésben. A második negyedévi növekedés 0,7 százalék volt a felülvizsgált adatok szerint.

A statisztikai hivatal becslése szerint a brit GDP a pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcs és a 2009 közepén elért mélypont között 7,2 százalékot zuhant, és az idei harmadik negyedévi növekedési adatok alapján a brit gazdaság ennek a visszaesésnek csaknem a kétharmadát már behozta, jóllehet teljesítménye még mindig 2,5 százalékkal elmarad a recesszió előtti csúcsértéktől.

A londoni elemzői közösség azonban belátható időn belül a gazdaság érzékelhető élénkülése ellenére sem vár monetáris szigorítást a Bank of England részéről, különösen azóta nem, hogy Mark Carney, a brit jegybank nyáron munkába állt új kormányzója nemrég azt mondta: a bank addig nem is veszi fontolóra a kamatemelést, amíg a brit munkanélküliségi ráta 7 százalék felett jár.

A brit statisztikai hivatal legutóbbi adatai szerint az állástalanok aránya jelenleg 7,7 százalék Nagy-Britanniában, és a Bank of England augusztusban közzétett előrejelzése alapján három évig is eltarthat, mire erről a szintről a monetáris politika fordulópontjaként megjelölt 7 százalékra csökken a ráta.