A gondolatok a magyar adósságszabályról című tanulmány egyik szerzője, Baksay Gergely pénteken sajtótájékoztatón elmondta: a magyar adósságszabály sem mentes attól a "gyermekbetegségtől", amely minden adósságszabályra jellemző, vagyis hogy a fiskális politikától független tényezők is befolyásolják.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója az időzítésről azt mondta: úgy látták, eltel annyi idő, hogy érdemes levonni a következtetéseket  az adósságszabállyal kapcsolatban. Hozzáfűzte, hogy az Európai Unióban is folyamatos a diskurzus az adósságszabályok megfelelőségéről.

Baksay Gergely kifejtette: olyan ideális költségvetési szabályt kerestek, amely minden, a költségvetési politika hatáskörébe tartozó tényezőre kiterjed, de semmilyen olyanra nem, ami attól független; ilyen szabályt elméletileg sem egyszerű alkotni. Kritérium volt az is, hogy a gazdaság ciklikus ingadozását minél inkább "simítsa" a szabály, összhangban a költségvetési politika céljaival, vagyis ne legyen prociklikus, a gazdasági ciklusokat erősítő hatású. 

Az a költségvetési mutató, amely mentes a fiskális politikától független hatásoktól, az a ciklikusan igazított elsődleges egyenleg - erre jutottak az elemzésben - mondta el Baksay Gergely, hozzátéve, hogy ezzel szemben az adósságot számos tényező befolyásolja a költségvetés hiányán kívül is. 

A szakértő elmondta: arra a következtetésre jutottak, hogy az adósságot központba állító fiskális szabályok nem képesek megfelelni - vagy csak aránytalanul bonyolult és nehezen számszerűsíthető kikötések mellett - annak, hogy elsődlegesen a fiskális politika hatáskörébe tartozó tényezőket vegyenek figyelembe.

Ennek ellenére több ország alkalmaz adósságszabályokat, bár általában másodlagos szabályként, és inkább a kiadásokra és az egyenlegre vonatkoznak a fiskális szabályok, míg Magyarországon az adósság áll a költségvetési szabályok középpontjában. 

A cikk emlékeztet arra, hogy Magyarországon a jelenleg érvényes fiskális szabályrendszert az alaptörvény és a stabilitási törvény hozta létre. A szabály szerint a GDP-arányos bruttó államadósság nem lehet magasabb 50 százaléknál, illetve ha meghaladja ezt a felső határt, akkor az Országgyűlés csak olyan költségvetési törvényjavaslatot fogadhat el, amely az adósságráta csökkentését tartalmazza.

A magyar adósságszabály azt a célt tűzte ki, hogy a gazdasági csökkenés kivételével minden évben mérséklődjön az adósságráta. Számpéldával bemutatható, hogy ez a gazdasági ciklus egyes szakaszaiban prociklikus fiskális politikához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a fiskális politika nem enyhíti, hanem erősítheti a gazdaság ciklikus ingadozásait, tehát nem tud eleget tenni stabilizáló funkciójának - mondta Baksay Gergely.

A cikk foglalkozott az adósságszabály egy másik lényeges elemével is. Rugalmasságot biztosít ugyanis a szabály alkalmazásának, miszerint finanszírozási eszközökkel a hiánytól eltérően alakítható az adósság. Ezáltal elkerülhetővé válik a prociklikus fiskális politika, ezzel párhuzamosan viszont csökkentheti a fegyelmezett fiskális politika kikényszeríthetőségét - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Elmondta: nem biztos, hogy a jelenlegi magyar szabályrendszer "a legjobb nemzetközi gyakorlatnak megfelelő", a jelenlegi szabálynak biztosan van néhány eleme, amelyet érdemes lenne megreformálni; az adósságképlet nemcsak prociklikusságot okozhat, hanem túlságosan szigorú is lehet, azonban az MNB-nek nincs kidolgozott javaslata alternatív költségvetési szabályra.  

Palotai Dániel  hangsúlyozta: az adósságszabály megalkotásakor kiemelt jelentősége volt annak, hogy egy olyan érthető és hiteles szabály szülessen, amely kellően szigorú, és azt sugallja a befektetők, a piacok számára, hogy komoly az elkötelezettség az államadósság csökkentésére.  

Egy másik, a jegybanki eredményt körüljáró tanulmányról Kékesi Zsuzsa, az egyik szerző elmondta: arra számítanak, hogy az MNB-nek idén sem keletkezik vesztesége, mivel a kamatveszteséget az idei év devizaeladásain elért nyereség ellensúlyozhatja.