Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A gazdaságpolitika alapvetően nem egy bonyolult dolog, meg kell nézni, hogy melyek azok a külföldi sikerreceptek, melyek alkalmazhatók a hazai feltételek között, és egészen egyszerűen le kell másolni ezeket. Dani Rodrik, a Princeton professzora hangsúlyozza, hogy tökéletesen látszik, hogy mely országok "csinálták jól" a válság előtt és alatt, és melyek rosszul, mint ahogyan az is, hogy melyek voltak a sikeres gazdaságpolitika legfőbb elemei – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A professzor szerint, ha egy ország három alapvető feltételnek megfelel, akkor nagyot már nem hibázhat. Először is, a siker egyik titka, hogy az adott országnak legalább egyensúlyban lévő, de még jobb, ha többletet mutató folyó fizetési mérleggel kell működnie, vagyis lehetőleg legyen többletes a külkereskedelem, és a hazai növekedést alapvetően ne külső hitelekből finanszírozza. Természetesen könnyebb – főleg fellendülések alatt jellemző ez – külső hitelekből finanszírozni a hazai fellendülést, a kölcsön vett pénzt pedig főleg importált javakra költeni, ez a fajta tücsökélet ugyanakkor csak ideig-óráig tarthat. Fenntarthatatlan, és biztos összeomláshoz vezet, mint ahogyan vezetett is, például hazánkban – írja a blog.
A siker második receptje a liberalizált és rugalmas munkaerőpiac. Ha ez megvan, és nincsenek kötött szabályok, akkor a vállalatok gyorsan alkalmazkodnak a változó környezethez, az erőforrások elosztása pedig gyors és hatékony. Minél több a kötöttség egy munkaerőpiacon, annál gyengébb a hatékonyság, ami hosszú távon megöli a növekedést. Liberalizáció és rugalmasság, ez az, ami például Németországot sikeressé tette az elmúlt két évtizedben. A harmadik recept pedig nem más, mint a kiegyensúlyozott költségvetés, vagyis a közkiadások fenntartható szintje. A gazdaság valamennyi szereplőjére – állam, háztartások, vállalatok – igaz, hogy az eladósodás és a tartósan deficites működés olyan egyensúlytalanságokhoz vezet, ami hosszabb távon egészen biztosan visszaüt. Németország itt is jó példa, a visszafogott állami költés és a kiegyensúlyozott költségvetés olyan stabilitást adott az országnak, ami lehetővé tette a tartós és fenntartható fellendülést – írja a blog.
