Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, jelentős kárt okozó csalás, valamint különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatt indított pótmagánvádlóként büntető eljárást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen egy magyar magánszemély. Az első tárgyalást pénteken tartották a Fővárosi Törvényszéken.
A pótmagánvádat azt követően nyújtotta be Bánhegyi Ilona, a Mol részvényese és korábbi alkalmazottja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.
A pótmagánvádló nem jelent meg a tárgyaláson, őt ügyvéd képviselte, aki előadta, hogy 600 millió forint értékű Mol-részvénycsomagja 24 millió forinttal értékelődött le azok miatt a sajtóhírek miatt, amelyekben Hernádi Zsolt is negatív színben tűnt fel. Arra a 2008 eleji hírre, hogy a Mol 10 millió euró vesztegetési pénzzel szerzett befolyásoló részesedést az INA-ban, a Mol-részvények ára 5 millió euróval csökkent, és a részvényesek vagyoni hátrányt szenvedtek el – jelentette ki.
Hernádi Zsolt több mint egyórás vallomásában kifejtette, hogy bármekkora kötelezettségvállaláshoz két vezető aláírása szükséges a döntési lista alapján, de a jogásznak és a pénzügyesnek vétójoga van. Egy 200 eurós utazási költségtérítésre a kifizetésig 10 aláírás kerül – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy amikor a Mol megvásárolta az INA 25 százalék, plusz 1 szavazatnyi tulajdonát, az INA német irányítási rendszer szerint működött: a két közgyűlés között a felügyelőbizottság (FB) látta el az irányítást. Az FB-ben a horvát kormány képviselői voltak többségben.
A két fél 2008-ban részvénycseréről kezdett tárgyalni, vagyis a horvát kormány tulajdont szerzett volna a Molban, míg ez utóbbi megkapta volna az INA többségi tulajdonát. A cserarányt egy a háromhoz határozták meg. A terv nyilvánosságra hozatalakor a spekulánsok egy az egyhez arányra torzították a két társaság árfolyamát, és kitört a globális válság, így a részvénycsere leállt.
November elején annyira nem volt pénz a piacon, hogy az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő.
Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna. December végén a horvát kormány utolsó ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009. január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét félnek fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, amire máig nem került sor.
Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor az FB-ben a horvát kormány volt többségben. Az elnök-vezérigazgató példákat hozott arra, hogy a hatékonyabbá tétellel mely cégek, illetve horvát üzletemberek jártak rosszul, mivel nem fértek tovább hozzá az addig megszokott feltételű üzletekhez. Tízmilliárdos tételekről van szó, forintban.
Hernádi Zsolt tagadta azokat a horvát vádakat, hogy az Ivo Sanader miniszterelnökkel elköltött ebéden ígért volna 10 millió eurót az INA irányításának megszerzése fejében. Hangsúlyozta: semmi ilyen nem történt, a névjegyére egy magyar politikus telefonszámát írta fel, mivel azt kérte tőle a miniszterelnök. A vesztegetést tagadta az elnök-vezérigazgató.
A bírónak arra a kérdésére, hogy Bánhegyi Ilona pótmagánvádló mikor és milyen beosztásban dolgozott a Molnál, Hernádi elmondta, hogy 1999-től ismerte mint vezető jogtanácsost, és emléke szerint 2007-ben ment el szülési szabadságra, azóta sem tért vissza a társasághoz. Így a vádban szereplő időszakban már nem volt a Mol alkalmazottja.
A következő tárgyalás február közepén lesz.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.