A miniszter kiemelte, hogy erős magyar tőkepiac nélkül nincs erős gazdaság. A magyar kormány is abban érdekelt, hogy ez a platform minél inkább betöltse a hozzá fűzött reményeket, hogy minél több cég, minél inkább a magyar tőzsdén keresztül is próbáljon tőkét bevonni – mondta.

Varga Mihály emlékeztetett, hogy a magyar állam több tőzsdén jegyzett cégben, egyebek mellett a Molban, a Rábában és a Richterben is tulajdonos, így a részvénytársaságok eredményeiből és sikereiből a magyar állampolgárok is osztoznak az adóbevételeken keresztül.

Üdvözlendő, hogy az új kereskedési rendszer bevezetésével a BÉT szélesre tárja kapuját az itthoni és a nemzetközi befektetők előtt, megerősítve ezzel a magyar tőzsde központi szerepét a hazai értékpapírok kereskedésében – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

MTI / Soós Lajos

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója elmondta, hogy a tőzsde december 6-án a 15 éve működő kereskedési rendszerét cserélte le. Hozzátette, hogy az elmúlt 15 évben 177 millió ajánlatot vittek be a kereskedők a rendszerbe és ezekből 23 millió tranzakció született.

Az új kereskedési platform bevezetésével a magyar tőzsde egy olyan rendszerhez kapcsolódik, amelyet Európa 18 országában 250 bank és befektetési szolgáltató 4500 kereskedője használ. Ezzel megnyílik a világ a magyar értékpapírok kereskedelme előtt, és a magyar tőzsde bekerül a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe.

Hozzátette, hogy a várakozások szerint az új kereskedési rendszerrel a forgalom és a likviditás jelentősen emelkedik a BÉT-en, ebből következően csökkennek az árrések, olcsóbbá válik a kereskedés.

Szécsényi Bálint, a BÉT alelnöke reményét fejezte ki, hogy a következő években több közepes és nagyvállalat lép tőzsdére. Hozzátette: igazán mélyreható változást azonban csak az hozna, ha nemzetközi szinten is mérhető nagyvállalatok, esetlegesen állami vállalatok is megjelennének a tőzsdén.