Január 8-án hivatalos ünnepség keretében vette át Görögország Litvániától az Európai Unió (EU) fél évre szóló soros elnöki tisztét, sokakban generálva ezzel a kötelezőnek látszó kérdést: mit kezdenek ezzel a görögök, akikhez már évek óta öntjük az eurómilliárdokat. Ám – noha a felvetés távolról sem alaptalan – a helyzet az, hogy a hellén állam a helyzetének megfelelően pénzügyileg és presztízscélokban is visszafogott féléves periódust tervez. Ráadásul már nem is annyira elesettek, mint amilyennek fél Európa gondolja őket. (A görög EU-elnökséggel foglalkozik a HVG csütörtökön megjelenő számának Távolban fehér vitorlák c. írása is.)

Buli – önköltségen

Takarékos büdzsével vág neki Görögország az év elején kezdődött uniós elnökségének – ez biztosan az egyik legtöbbet hangoztatott mondat, amivel a görög tisztségviselők érkeztek Brüsszelbe. Athén persze nem is nagyon kommunikálhat mást, eddig ugyanis mintegy 240 milliárd euróval segítették ki az országot az uniós és nemzetközi szervezetek, intézmények.

A görögök mintegy 156 hivatalnok segítségét veszik majd igénybe az uniós elnökség lebonyolításához, az eseményre pedig 50 millió eurót szánnak (ennél kevesebb is lehet az összeg, ezt maximumnak tűzték ki), e két szám pedig jóval kisebb a máshol megszokottaknál: a soros elnökséget vivő államok általában dupla ennyi fővel és 60-80 millió euró közötti összeggel kalkulálnak. Az összegről ugyanakkor nem csak a görögöknek kellett dönteniük, annak mértékére az országot hitelező trojkának is rá kellett bólintania. "Spártai" görög EU-elnökség jön, ahogy a görög külügyminiszter stílusosan kifejtette.

A görög kormányfő, Antonisz Szamarasz és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint Görögország számára lehetőség az uniós elnökség

AFP / Georges Gobet

A görögök "fapados" elnöksége a vendéglátáson is meglátszik majd. Pedig nem volt ez mindig így. Görögország legutóbb 2003-ban volt az EU élén fél évig, a 2004-ben csatlakozó kelet-európai, balti és mediterrán tagjelöltekkel Athénban írták alá – lenyűgöző körülmények között – a csatlakozási szerződéseket, majd ugyanezen év júniusában, a Thesszalonikiben tartott nyugat-balkáni csúcs világos perspektívát vázolt fel a térség államainak (ezek közül Horvátország tavaly júliusban lett az EU 28. tagja). De 2004-ben Görögország még olimpiát is rendezett. MIndebből mostanra marad a kedvesség és a görög vendégszeretet, a számlát viszont sok esetben az odalátogató újságíróknak, politikusoknak és szakértőknek kell állniuk.

Tengerpartos tanácskozás? Hát, nem igazán lesz ilyen

A görögök például csak közszolgákat vonnak be uniós elnökségük lebonyolításába, nem lesznek külső szakértők, mint ez a korábbi elnökségeknél megszokott volt. Igyekeznek mindent házon belül megoldani, a Görögországba látogató delegációk szállítását pedig szponzorációval biztosítják. Az Aegean Airlines támogatja a repülőjegyeket, a földi szállítást is helyi cégek felajánlása biztosítja. Az informális tanácskozásokat sem tartják eldugott egzotikus görög szigeteken – sok állam az uniós elnöksége alatt minél többet szeret megvillantani magából és országa kincseiből –, az összes ilyen találkozót egy athéni konferenciaközpontban rendezik, ahol olcsóbban lehet megoldani a technika biztosítását is. Egyedül a külügyminiszterek informális találkozóját tartják egy athéni külvárosban, ám ezt is csak az EU külügyi főképviselőjének kérése miatt teszik így.

A hellén kormány ugyanakkor nem mondott le az újságírók szokásos "elnökségi túrájáról", amelyet minden évben kétszer biztosítanak, hogy a médiamunkások találkozzanak az elnökséget adó ország miniszterelnökével, minisztereivel. A görög elnökség szóvivője szerint ugyanakkor az újságírók egy része saját maga fizeti kiadásait, akik nem, azoknak az Aegean Airlines szponzorálja a repülőjegyet, elhelyezni pedig abban a hotelben helyezik el az újságírókat, amelyet az elnökség is használ. Nem turizmussal teli utak lesznek ezek a látogatások, egyedül az Akropolisz-múzeumba látogathatnak majd el az újságírók – emelte ki a szóvivő.

A görögök azt is igyekeztek bizonygatni, hogy uniós elnökségük logóját is olcsóbban tudták megterveztetni, a rotálódó elnökségek 150 ezer eurós díjszabása helyett 12 500-ért helyi fiatal dizájnerek hozták össze a vitorlás hajót ábrázoló szimbólumot. Ám az Athénba látogató uniós és nemzeti delegációk sok ilyen logóval ellátott ajándékra sem számíthatnak: a költségtakarékosság jegyében még az ilyenkor hagyományosan adott sálakat és nyakkendőket sem rendelték meg a görögök.

A belpolitika miatt is főhet a görög kormány feje

A görögök uniós elnökségükkel egyfelől könnyebb és rosszabb helyzetben is vannak, mint az utóbbi 4-5 év elnökségei. Idén tavasszal ugyanis európai parlamenti választásokat tartanak, vagyis áprilistól szinte már leáll egyes uniós intézmények működése, a politikusok elmennek kampányolni, a döntéseket a következő három és fél hónapban kell meghozni. A hellének prioritásai között szerepel a növekedés ösztönzése, a munkanélküliség csökkentése, az eurózóna további integrálása, különös tekintettel a bankunióra, a migráció-, bevándorlás-, illetve a hajózási politikára. Utóbbi a görögök kiemelt saját területe: tradicionális hajózó nemzetként a elnökségük végére össze szeretnék hozni egy integrált hajózási stratégia vázlatszövegét is.

Suvickolás: a görög uniós elnökség most nem csillog majd annyira, mint 2003-ban

AFP / Louisa Gouliamaki

Az európai parlamenti választások ugyanakkor Athén számára most mindenképpen többet jelenthetnek, mint eddig bármikor. A gazdasági nehézségeket nyögő görögök protestvoksokkal támogathatják meg a radikális baloldali Syriza pártot – a trojka mentőprogramjáért cserébe kért megszorítások egyes elemeit eközben már a szakma is megkérdőjelezi, így nem alaptalan a társadalom felháborodása –, mely a hellén parlament második legjelentősebb ereje; a párt vezetője, Alexisz Ciprasz pedig egyenesen az Európai Bizottság (EB) vezetői tisztjét pályázza meg. A konzervatívokat és szocialistákat elsöprő voksolás súlyos belpolitikai következményekkel is járhat, ez pedig az ország 2014 utáni finanszírozásáról szóló tárgyalások alakulására is hatással lehet. Antonisz Szamarasz görög kormányfő szerint ugyanakkor erre nem igazán lesz szükség, mivel idén kilépnek a trojka védőszárnyai alól, és újra a pénzpiacokról szerzik majd be az állam finanszírozásához szükséges hiteleket. A kormányfő optimizmusát a hosszú lejáratú görög államkötvények csökkenő kamata is alátámaszthatja, ám Görögország még így is csak igen drágán tudná magát finanszírozni a piacról.

A görög miniszterelnök az utóbbi hónapokban azt igyekszik bizonygatni, hogy a görög gazdaság elérte a mélypontot, innen már jön a kilábalás, ez az átlagember számára azonban egyáltalán nem így tűnik. A kormányfő szerint idén már a pozitív tartományban alakulhat a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest, a görög büdzsé – a hitelek visszafizetésének költsége nélkül – pluszban van, vagyis több a bevétel, mint a kiadás, ám ez még kevés a sikerhez. A görög polgárok jövedelme az utóbbi években ugyanakkor 40 százalékkal csökkent, az ország GDP-je 25 százalékkal kisebb, mint 5-6 éve, a munkanélküliség pedig 27 százalék körül egyensúlyoz (a fiatalok körében majdnem 60 százalék). Ha el is érhette Görögország a gödör alját, a kilábalás még messze van.

A görögök uniós elnöksége ugyanakkor jó alkalom lehet arra, hogy az ország megmutassa, nem csak a folyamatos gond van vele, hanem épp ők azok, akik sikerrel tudják kormányozni az EU hajóját 2014 első felében.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!