hvg.hu: Május közepén közzétett tanulmányukban kemény állításokat fogalmaznak meg az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap közös mentőcsomagjairól. Különösen a görög programmal szemben kritikusak: egyenesen kimondják, hogy a Görögországnak nyújtott program sikertelen volt. Az egyik értékelő táblázatban majdnem az összes szempontot pirossal jelölték meg, vagyis a helyzet sokkal rosszabban alakult, mint ahogy azt előzetesen bárki is tervezte. Megmondaná, hogy mi siklott félre ennyire?

Guntram B. Wolff: Vizsgálatunk és értékelésünk alapján négy fő konstrukciós hiba volt a görög programban. Az első az volt, hogy az adósság átstrukturálását túl sokáig halasztották, egészen addig, amíg az adósság szintje fenntarthatatlanná vált. Másodikként említhetjük, hogy az EU-EKB-IMF alkotta trojka programja túlságosan optimista feltételezésekre épített a fiskális konszolidáció tekintetében. A harmadik, hogy a tovagyűrűző hatások hamar rendszerszintű kockázatokká váltak, amiket nem vettek teljesen figyelembe. Végül, de nem utolsósorban pedig a program politikai és adminisztratív megvalósíthatóságát sem mérték fel megfelelően. Ezek mind csúszásokhoz és a program körüli bizonytalanság növekedéséhez vezettek.

hvg.hu: Mi az, ami még kijavítható?

G. B. W.: Az első és egyben legfontosabb lépés az eurózóna problémáinak korrekciója lenne. Ez magában foglalja a bankunió elindításának kérdését, amely azért is fontos, mivel az egységes rendszer a hitelkínálatot megfelelő szintre emelné a válságtól sújtott államokban. A fiatalok munkanélküliségének problémáját kezelő európai lépések (az Európai Ifjúsági Garancia Alap indulását nemrég jelentették be – a szerk.) létfontosságúak ahhoz, hogy a görög gazdaságra nehezedő hosszú távú negatív hatásokat enyhíteni lehessen. Azoknak az országoknak, melyeknek még van pénzügyi mozgásterük, közpénzből finanszírozott beruházásokat kellene indítaniuk, hogy segítsék a periféria államait az exporton keresztül. Görögországban az adóelkerülés még mindig komoly gondokat okoz; további adóreformok szükségesek, melyek garantálni tudják a polgárok közötti fair és arányos tehermegosztást. A legvitatottabb pont ugyanakkor a kormányok és nemzetközi intézmények további szerepvállalása az adósság átstrukturálásában. Görögország piacról történő finanszírozása még mindig igen távoli.

A görög mentőprogram sikertelen volt, újra kell tervezni

AFP / Louisa Gouliamaki

hvg.hu: Kifejtené, hogy milyen fő következtetések vonhatóak le a görög programból? A tanulságok beépültek más mentőprogramokba?

G. B. W.: Három fő tanulságot tudnék levonni. Először is, a programot komoly mértékben újra kell tervezni. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtás alatt bekövetkező esetleges sokkok nem szabad, hogy eltérítsék a programot eredeti célkitűzésétől. Másodsorban, amikor az adósság szintjével kapcsolatban jelentős kétségek merülnek fel, a legjobb az lenne, ha gyorsan cselekednének az illetékesek az adósság átstrukturálása érdekében. Harmadsorban pedig az euróövezet partnerországainak támogatónak kell mutatkozniuk. Ez magában foglalja azt az elhatározást is, hogy Görögországot az eurózónában kell tartani.

hvg.hu: A tanulmány más, ugyancsak mentőprogramra szoruló országok – Írország és Portugália – helyzetét is értékeli. Az érintett három ország között sok politikai, gazdaság és társadalmi különbség tapasztalható, de véleménye szerint melyek azok a pontok, melyekben az ír és a portugál programok jobban teljesítettek, mint a görög?

G. B. W.: Valóban arra a következtetésre jutottunk, hogy az ír és portugál program sokkal sikeresebb volt, mint a görög. Először is, az ír és portugál programok egyensúlytalanságai, bár jelentősek voltak, korántsem voltak olyan súlyosak, mint Görögország esetében. Másodszor, ez a két ország már profitálni tudott a görög tapasztalatokból és az időközben felállított uniós intézmény létéből is. Az ír és portugál program másik fő különbsége az volt, hogy ebben a két országban stabilabb a politikai rendszer és bürokrácia. Emellett, az ír gazdaság – a göröghöz képest – kevésbé szenved a versenyképtelensége miatt, és az ír munkaerőpiac is rugalmasabb, gyorsabban tud alkalmazkodni a változó környezethez. Végül pedig említhetnénk, hogy az ír hatóságok sokkal nagyobb mértékben vettek részt saját programjuk kidolgozásában. Ennek köszönhetően az írek hajlandóbbak voltak megtenni a szükséges lépéseket – nem úgy, mint a görögök.

Az alábbi videón a szerzők ismertetik tanulmányuk főbb megállapításait.

hvg.hu: Ezekben a hetekben mindenki a növekedés beindításának szükségességéről beszél. A mentőprogramok egy része előre jelezte, hogy az érintett országok gazdasága mikor bővülhet újra. Miért kalkulálták ennyire a növekedési előrejelzést az intézmények?

G. B. W.: Mindhárom program esetében alábecsülték a recesszió mértékét, ezt négy pontban tudjuk elmagyarázni. Először is maga az euróövezeti recesszió sokkal mélyebb, mint bárki előre megmondta, és ez külön nyomást helyez a három általunk tárgyalt országra. Másodszor a megszorítások növekedést visszafogó hatását is alaposan alábecsülték. Harmadsorban a közös valutába vetett bizalom helyreállítása is sokáig tartott, emiatt pedig a befektetések alacsony szintre csúsztak. Negyedszer a bankrendszer a vártnál tovább maradt "stressz alatt", ami azt eredményezte, hogy beszűkült a hitelkínálat.

hvg.hu: Tanulmányuk végén több ajánlást, javaslatot is megfogalmaznak nem csak az eurózóna, hanem a világ többi országa számára is. Melyek ezek az ajánlások és mit gondol, a döntéshozók levonják a megfelelő következtetéseket?

G. B. W.: Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy a trojka a legalkalmasabb konstrukció a válság kezelésére. Meglátásunk szerint azonban a trojka reformra szorul. Az IMF-nek első számú hitelezővé kell válnia, vagyis annyit kellene hiteleznie, hogy feltételeket szabhasson, de megtarthatná azt az opciót, hogy egyet nem értés esetén kiszáll. Az EKB-nak majdnem csendestárssá kell válnia még akkor is, ha szerintem mindig jelen kell lennie. Végül az Európai Stabilitási Mechanizmusnak át kell alakulnia Európai Monetáris Alappá, ami egy igazi uniós intézmény lenne, és átvenné az Európai Bizottság jelenlegi szerepét. Magyarán egy Nemzetközi Valutaalap mellett lenne egy európai valutaalap is.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!