A 90-es, majd a 2000-es évek elejének gazdasági fellendülése következtében csak kelta tigrisnek becézett Írország a 2008-as ingatlanpiaci lufi kipukkanása miatt került borzasztó lejtmenetbe. Az addig stabilan növekvő gazdaság főként az építőipar masszív leépülésének köszönhetően recesszióba fordult, a munkanélküliség megugrott, az ország költségvetési hiánya megnőtt. Az államnak különösen az tett be, hogy az ingatlan- és jelzáloghitelpiac összeomlása több pénzintézetet is maga alá temetett, melyeket az államnak kellett megmentenie. Az ír gazdaság nem bírta a nyomást, a válság kirobbanását követően a kormánynak 2010-ben a trojkához kellett fordulnia, 85 milliárd eurós pénzügyi segítséget kértve. (Összehasonlításképpen: Magyarország a trojkával 2008-ban 14 milliárd eurós hitelkeret-megállapodást kötött.) 

Az ír miniszterelnök, Enda Kenny ugyanakkor a múlt héten bejelentette, hogy december 15-ével kilépnének a pénzügyi mentőprogramból. Kenny hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy pénzügyi nehézségeiknek vége, egy törékeny és hosszú időszak van még Írország előtt. A gazdasági vészhelyzet ugyanakkor elmúlt, a pénzügyi mentőcsomag korszaka lezárult.

Az eurózónához tartozó uniós tagállam rendkívüli módon igyekszik megfelelni az elvárásoknak és visszatalálni a piaci finanszírozáshoz. A 2014-es büdzsé összesen 2,5 milliárd euró értékben tervez bevételnövelést és kiadáscsökkentést, miközben 4,8 százalékos hiányt terveztek be. A gazdaság kezd magára találni, 2013 második negyedévében már éves szinten 0,4 százalékkal nőtt a GDP. Írország így az első olyan eurózónás tagállam lehet, mely sikeresen viszi végig a konszolidációt.

Van pénze a kormánynak, kimerészkednek a piacokra

A kormány kellően erős pozíciókat épített ki, hogy kilépjen a programból – fejtette ki a hvg.hu-nak John FitzGerald professzor, a tekintélyes ír think tank, az Economic and Social Research Institute (ESRI) makroökonómiai divízióvezetője. FitzGerald szerint az ír kormány 25 milliárd eurós tartalékkal rendelkezik. Ennek egy része az IMF-től lehívott, de még fel nem használt hitel. Ugyanakkor kisebb kötvénykibocsátásokkal már márciusban tesztelték a piaci hangulatot. A rendelkezésre álló forrásokból pedig bőven finanszírozni tudják a jövő évre várt 8 milliárd eurós költségvetési hiányt, valamint a korábbi hiteleik törlesztését - az állam működése így 2015-ig mindenképpen garantált. A közgazdász szerint a kormány már megmutatta, hogy fel tudják hajtani a megfelelő pénzügyi forrásokat megfelelő hozam mellett, és ha az EU gazdaságát nem érik további sokkok, akkor Írország piaci finanszírozása minden bizonnyal megoldott lesz.

Az ír bankrendszert az ország kormányának több tíz milliárd euróval kellett megtámogatnia

AFP

Írország sikeres pénzügyi konszolidációs stratégiát alkotott: bemutatta, hogyan csökkenthető 3 százalék alá 2015 végére a költségvetési deficit. A megszorítások kétharmadát az ír kormány a kiadáscsökkentéseken keresztül érte el: csökkentették például a közszolgák bérét, ugyanakkor emellett emelték a személyi jövedelemadó szintjét is. A tervezett konszolidáció háromnegyede 2012 őszére már teljesült, ezzel együtt is elképzelhető, hogy egy 10 milliárd eurós készenléti hitelkeretet afféle biztonsági hálóként igénybe vesznek majd az IMF-től, minden eshetőségre.

A írek eredményei különösen a többi gondba került eurózónás tagállam – Spanyolország, Portugália, Ciprus, Görögország – helyzetével összehasonlítva imponálóak. A spanyolok például egy sokkal ambíciózusabb, hatalmas lépésekkel megtűzdelt fiskális konszolidációt szerettek volna végrehajtani, de egy olyan recessziós környezetben, melyben nem tudták tartani még az eredetileg kitűzött hiánycélokat sem. A piacok egyáltalán nem díjazták a kitűzött célok felülírását, ennek is köszönhető, hogy az apróbb lépésekkel haladó Írország állampapírjainak hozamai már a spanyol hozamok alatt vannak, mondta a hvg.hu-nak az ír közgazdász. FitzGerald szerint ezzel együtt is az EU túlságosan szigorú fiskális szemléletet követ: szerinte nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a gazdaságot stimuláló elemekre.

A helyzet a munkaerőpiacon is egyre reménykeltőbb, mivel – bár még FitzGerald szerint messze vagyunk attól, hogy minden ember érzékelje a gazdasági környezet javulását –, a munkanélküliségi ráta az elmúlt egy évben minden hónapban csökkent. A mutató az Eurostat adatai alapján augusztusban 13,6 százalékon állt – egy éve ez még bőven 14 százalék felett volt.

Kell még pénz a bankrendszerbe

Probléma ugyanakkor, hogy az ír háztartások még mindig hatalmas hitelmennyiséget görgetnek maguk előtt, a hátralékos ingatlanhitelek már 12 százalékát teszik ki a teljes piaci hiteelállománynak. Ez az arány az elmúlt két év alatt megduplázódott. A kormányzat nem kíván több költségvetési pénzt költeni a bankokra.

Az ír bankrendszer feltőkésítésére, a rossz hitelek leírására ugyanakkor szükség lesz, ezt Enda Kenny az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) még meglévő bankmentő forrásaiból szeretné megtenni. Az uniós országok vezetői ezzel kapcsolatban támogató véleményüknek adtak hangot még tavaly júniusban, ám FitzGerald szerint meg kell még várni, hogy mennyire tartják magukat az ESM-tagok a korábbi vállalásaikhoz. Az ugyanakkor látható, hogy a bajba került eurótagállamok közül Írországra egyfajta bezzegországként tekintenek unós politikusok, amely sikeresen vitte végig a konszolidációt. Így nem valószínű, hogy elgáncsolnák ezt az ír kérést.

Arra a kérdésre, hogy az ír politikusok és az ír emberek tanultak-e hibákból, az ESRI divízióvezetője elmondta, hogy úgy tűnik, minden negyedszázadban az ír politikai rendszer súlyos gazdasági hibákat vét. Írország a 80-as években ugyanis már átélt egy komoly válságot: a 70-es évek végén az állam a munkanélküliséget állami munkahelyek teremtésével igyekezett leszorítani, az olajárrobbanás és a belső kereslet növekedése miatt eközben megugrott az infláció, nőtt a költségvetési hiány és az adósság finanszírozásának költsége is. A 80-as évekre mindez súlyos válságba csapott át, a közpénzügyeket a kormányok nem tették rendbe, a munkanélküliség az állami intézkedések ellenére elindult felfelé, tíz év alatt pedig 200 ezer ember hagyta el az országot. Az adósságprobléma olyan méreteket öltött, hogy az adóbevételek harmadát a meglévő hitelek finanszírozása vitte el. Az évtized végén ugyanakkor a politika rászánta magát a gazdaság szerkezetátalakítására, mely a 90-es évekre meghozta eredményét: eddig nem tapasztalt gazdasági növekedés vette kezdetét a nyugati-európai uniós tagállamban.

A mostani válság egyes elemei ugyanakkor mintha a 25 évvel ezelőtti korszakot idéznék. Az ESRI közgazdásza szerint remélhetőleg a következő válságig is szükség lesz negyedszázadra, mert sikerül a kilábalás.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!