Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Szerződés az "ördöggel" címmel közöl hosszabb írást hétfői számában a Vecernji list című horvát napilap. Amíg az EU-t a válság rázza, Budapest a rossz tapasztalatok ellenére újra Moszkva felé fordul. A 12 milliárd eurós orosz kölcsön lehetővé teszi a horvát határtól 75 kilométerre lévő paksi erőmű bővítését, ami tovább csökkenti Magyarország energetikai függetlenségét az oroszoktól is.
Magyarország és Oroszország kapcsolatai új szakaszba léptek, függetlenül a brüsszeli kritikáktól és a terhes múlttól. Az ország nemzetbiztonsági kérdésnek tartja az energiaszektor magyar kézben tartását. A lap idéz egy kutatót is, aki Orbán Viktort bölcs és pragmatikus államférfinak nevezi, mivel ellenáll a kritikáknak, és a megszokottól eltérő megoldásokat keres, ami Magyarország talpon maradását segíti elő.
Két cikkben is foglalkozik a paksi atomerőmű bővítésével a Rzeczpospolita című lengyel lap hétfői számában Jaroslaw Gizinski, a konzervatív lengyel napilap Magyarországról rendszeresen író külpolitikai szerkesztője. Gazdasági-műszaki szempontból minden bizonnyal előnyös, hogy a csillagászati összegű beruházással az oroszokat bízták meg – írja –, akik az atomerőművet építették, és megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek.
Az a probléma – folytatja –, hogy az energiaügy régen nem pusztán műszaki és üzleti kérdés, hanem az államhatárokon átlépő politikai stratégia része. Ebből a szempontból meglepőnek ítéli a magyar lépést, hiszen ezzel a döntéssel a magyarok teljes energetikai függőségbe hozták magukat Oroszországtól: orosz gáz, orosz kőolaj, orosz atom és 10 milliárd eurós orosz hitel az ország története legdrágább vállalkozásának finanszírozására.
A szerző szerint előbb-utóbb megjelennek a politikai következmények. Hivatkozik a varsói Keleti Tanulmányok Intézete (ISW) tanulmányára, amely szerint Moszkva célja a hasonló megállapodásokkal hosszabb távon az európai egység vagy a közös európai energiapolitika maradékának szétverése. Budapest döntése bizonyosan nem erősíti a kelet-közép-európai regionális szolidaritást – állapítja meg.
