A gazdasági szempontból aktív – 18-59 éves – magyarországi felnőttek keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni. A megkérdezettek között 23 százalék azok aránya, akik rendszeresen képesek megtakarítani, de közülük is legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot tudnak megspórolni – derült ki a Generali nemrég elkészült 1200 fős, reprezentatív kutatásából. Mindez azért is okoz komoly problémát, mert a hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut, így ők vélhetően jóval alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak majd , és így az öngondoskodás egyértelműen előtérbe kerül a következő években.

A háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani, melyek közül kiemelkedik a hiteltörlesztés (12 százalék). Összesen 4 százalék jut a megtakarításokra, és 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Mindebből az is következik, hogy bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ezek közül a legtöbb pénzt rezsi költségekre (a kiadások 32 százaléka) és élelmiszerekre (31 százalék) kell kifizetniük. A jövedelmek felhasználása ugyanakkor nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás.

A 200 000 forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut az esetükben, a magasabb (350 000 forint feletti) jövedelmű háztartásokban ugyanakkor az élelmiszer és rezsi kiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra már 11 százalék jut. Ebben a jövedelmi sávban egyébként a megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni – az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31 százalék –, 23 százalékuk pedig akár már havi 50 ezer forintot meghaladó megtakarításra is képes.