Bankká változtak az államosítást megúszó takarékok

Már öt olyan pénzügyi szervezet van, amelynek sikerült kiemenekülnie a tavaly nyáron állami kontroll alá vont takarékszövetkezeti szektorból, és a folyamat eredményeként négy új bank jött létre.

A parlament tavaly július elején olyan törvényt fogadott el, mellyel az állam többségi tulajdonossá vált a Takarékbankban a korábbi többségi tulajdonosokkal, a takarékszövetkezetekkel szemben. A törvény egyúttal olyan előírásokat tartalmazott, amelyek segítségével a kormányzat az azóta eltelt fél év alatt központi állami irányítás alá kényszerítette az egész szektort. A törvény szövege egyetlen esetben biztosított kivételt: arra a takarékszövetkezetre nem vonatkozott a szektor integrációja, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél már kérvényezte a bankká alakulást, és 2013 végéig ez meg is történt.

Négy új bank

A látványosan kivételező szabálynak köszönhetően elsőként Orbán Viktor jó ismerőse, a Videoton-tulajdonos Garancsi István érdekeltségébe tartozó Duna Takarékszövetkezet menekült meg tavaly szeptemberben, amikor bankká alakult Duna Takarék Bank Zrt. néven.

Garancsi István (baloldalt) Orbán Viktorral, valamint Hernádi Zsolttal és Csányi Sándorral

Stiller Ákos

A  Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken megjelent határozataiból kiderül, hogy további két bank is létrejött, és ezzel a Buda-Cash csoport érdekeltségébe tartozó két takarékszövetkezet is megúszta az államosítást. A felügyelet december elején engedélyezte a BudaTakarék Szövetkezeti Hitelintézet bankká alakulását Buda Regionális Bank Zrt. néven 2,045 milliárd forint jegyzett tőkével. A herceghalmi székhelyű banknak az elektronikus cégadatbázisban található adatok szerint 27 fiókja lesz, melyből 3 lesz Budapesten, a többi vidéken.

Emellett az MNB engedélyezte a Takarék Szövetkezeti Hitelintézet bankká alakulását is, és létrejött az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. 2,62 milliárd forint jegyzett tőkével, miskolci székhellyel. A banknak 32 fiókja lesz az ország északi részén, és egy Budapesten. Az új bankban azonban 12,21 százalékos tulajdonos lesz a takarékszövetkezeti szektort felügyelő Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs szervezete.

A Buda-Cash csoport takarékszövetkezetei egyébként Áder Jánosnak köszönhetik, hogy megmenekültek, a köztársasági elnök ugyanis június elején visszadobta a takarékszövetkezeteket államosító integrációs törvény első változatát. A törvény második elfogadásáig eltelt héten három takarékszövetkezet (a Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, a Buda Takarék Szövetkezeti Hitelintézet és a Dél-dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet) villámgyorsan kérte bankká alakulását, és ezzel kibújt az integráció alól.

Az egyelőre nem világos, mi lesz a Dél-dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet sorsa, eddig nem jelent meg a bankká alakulási engedélye, de a decemberi adatok szerint nem tagja már a takarékszövetkezeti intergációnak sem. A Buda Regionális Bank Zrt. MNB-engedélyében feltűnik a takarékszövetkezet neve, az MNB ugyanis engedélyezte, hogy a hitelintézet 29,05 százalékos közvetlen minősített befolyást szerezzen a bankban.

Megkapta a bankká alakulási engedélyt a Polgári Takarékszövetkezet is, és december 19-én bejegyezték a Polgári Bank Zrt.-t, 2,1 milliárd jegyzett tőkével. A polgári székhelyű bank 21 fiókkal indul, egy lesz Budapesten. A szövetkezet májusban kérvényezte bankká alakulását, és sokáig kérdéses volt, hogy kiengedik-e az integrációból. Egyszer ugyanis már 2011 szeptemberében is benyújtották engedély kérelmüket, de a felügyelet felfüggesztette azt. A takarékszövetkezet vezetője az Origónak júliusban azt nyilatkozta, a hatóságok szerinte azért húzzák az időt, hogy ne kelljen megadniuk az engedélyt.

Megmenekült Töröcskei bankja is

Az már külön történet, hogy a Raiffeisenre nemrég ajánlatot tevő Széchenyi Bank hogyan maradhatott ki az állami kontroll alá vont pénzintézetek köréből. A bank Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának érdekeltsége, tulajdonosa ugyanis annak a T & T Ingatlanforgalmazó Zrt.-nek, amely a Széchenyi Bank 51 százalékát birtokolja. A másik tulajdonos az állam lett tavaly, mert a kormány 3 milliárd forintot adott a banknak, és ezzel az állam 49 százalékos tulajdonossá vált. Töröcskei tagja a Mol felügyelőbizottságának is, tulajdonosa volt az Equilor brókercégnek, és vezette a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.-t, amely jelentős, 23,27 százalékos részesedéssel bír a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépben. Töröcskei egy interjúban elismerte azt is, hogy szoros barátság fűzi Simicskához.

Töröcskei István

MTI / Mohai Balázs

A takarékokat államosító törvény szelleme szerint a Széchenyi Banknak is be kellett volna kerülnie az állami kontroll alá vont körbe, a jogszabály ugyanis minden olyan pénzügyi szervezetet belekényszerített, amelynek betéteit 2013. január 1-jén még valamelyik takarékszövetkezeti intézményvédelmi alap védte (ilyen volt az integrációs törvénnyel megszüntetett Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap röviden OTIVA, a Regionális Pénzintézetek Pénzügyi Alapja, röviden REPIVA, és a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap, a TAKIVA).

Ezzel olyan tágan határozták meg az integrációba kényszerített szövetkezeti hitelintézetek fogalmát, hogy a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek mellett több bank is áldozatául esett. Így járt a Kinizsi Bank, a Pannon Takarék Bank, a Mohácsi Takarék Bank és a DRB Bank is. A felsorolt bankok balszerencséje az volt, hogy tagjai voltak valamelyiknek, és ebből a szempontból nem volt kivétel a Széchenyi Bank sem, hiszen négy hitelszövetkezettel együtt tagja volt a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapjának (HBA). Az integrációs törvény azonban ezt az intézményvédelmi alapot némi homályt hagyva úgy olvasztotta az integrációba, hogy nem minden tagjára vonatkozott egyértelműen az integrációba való kötelező belépés.

Így alakult ki az a különös helyzet, hogy a HBA négy hitelszövetkezeti tagját - azon az alapon, hogy hitelszövetközetek - bekényszerítették az integrációba, a szintén tag Széchenyi Bankot viszont nem. Valószínű azonban, hogy a kormány is észrevette, hogy a kivételezést sugalló ellentmondás nem néz ki jól, és az integrációs törvénybe – egy, a fejlesztési miniszter által benyújtott törvénymódosítással - bekerült egy olyan szabály, ami csak Töröcskei István bankjának kedvez. Eszerint az integráció csak a takarékszövetkezetekre, a hitelszövetkezetekre és azokra a bankokra terjed ki, amelyek takarékszövetkezetekből jöttek létre. Mivel a Széchenyi Bank eleve bankként jött létre, nem kellett belépnie az integrációba, a többi banknak és takaréknak viszont benne kell maradnia.

A takarékszövetkezeti szektorban azt beszélik, hogy Töröcskei Istvánéknak „lobbiznia” kellett, hogy a bank ne kerüljön be az integrációba, és megpróbálta kimenekíteni a HBA integrációba kényszerült hitelszövetkezeteit is, ez azonban nem sikerült.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!