Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Duna Takarékszövetkezet lett az egyetlen pénzügyi szervezet, amely megúszta a takarékszövetkezeti szektor államosítását. A múlt csütörtöki cégközlönyből ugyanis kiderült, hogy a Duna Takarékszövetkezetből megalakult a Duna Takarék Bank Zrt.. A Duna Takarék Garancsi István, a Videoton futballcsapatának tulajdonosának érdekeltségébe tartozik. Az üzletember jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, Garancsi 2011 óta miniszterelnöki megbízott is, a kormányfő a természetjáró és kerékpáros turizmus, valamint az úthálózat fejlesztésével bízta meg.
A Duna Takarék Bank Zrt.-t szeptember 30-án jegyezte be a cégbíróság győri székhellyel, egyúttal megszűnt a jogelőd Duna Takarékszövetkezet. A cégközlönyben megjelent cégkivonat szerint a bank létesítő okiratát április 23-án, két hónappal a takarékszövetkezeteket állami irányítás alá kényszerítő törvény benyújtása előtt hozták létre. A cég jegyzett tőkéje 2,743 milliárd forint. Az új bank igazgatósága öttagú, az egyik igazgatósági tag Garancsi István.
Garancsi István, a Videoton tulajdonosa (a kép bal szélén) Orbán Viktor, Hernádi Zsolt, a Mol, valamint Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója társaságában
Stiller Ákos
Egy takarék mind felett
Mint ismert a parlament július elején olyan törvényt fogadott el, mellyel az állam többségi tulajdonossá vált a Takarékbankban a korábbi többségi tulajdonosokkal, a takarékszövetkezetekkel szemben. A törvény egyúttal olyan előírásokat tartalmazott, amelyek segítségével a kormányzat az azóta eltelt néhány hónap alatt központi állami irányítás alá kényszerítette az egész szektort. A törvény szövege egyetlen esetben biztosított kivételt: arra a takarékszövetkezetre nem vonatkozik a szektor integrációja, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél már kérvényezte a bankká alakulást, és év végéig ez meg is történik.
A kivétel valójában egyetlen pénzügyi szervezetre, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Duna Takarékszövetkezetre illett. A szövetkezet májusban kérvényezte bankká alakulását. A szabály elvileg még a Polgári Takarékszövetkezetre is érvényes lehetne, de egyelőre kérdés, hogy a szervezet megkapja-e az engedélyt. Ők ugyanis már 2011 szeptemberében benyújtották kérelmüket, de tavaly a felügyelet felfüggesztette kérelmüket. A takarékszövetkezet vezetője az Origonak júliusban azt nyilatkozta, a hatóságok azért húzzák az időt, hogy ne kelljen megadniuk az engedélyt.
A Duna Takarék kivételes helyzete azért is különösen szembeötlő, mert olyan takarékszövetkezetekből korábban létrejött bankok is áldozatul estek az államosításnak, mint a Kinizsi Bank, a Széchenyi Bank, a Pannon Takarék Bank, a Mohácsi Takarék Bank és a DRB Bank. Pedig köztük is voltak olyan hitelintézetek, melyek korábban egy-egy jobboldalinak mondott közszereplőhöz voltak köthetők (pl. a 2002-ben még fideszes polgármesterjelöltként indult Lakatos Antal, aki a Kinizsi Bank elnöke volt az államosításig, vagy Töröcskei István, az Államadósság-kezelő jelenlegi vezetőjéhez köthető Széchenyi Bank, melynek Töröcskei alapító-tulajdonosa volt.)
