Exkluzív bankkártyákkal igyekeznek a bankok és kártyatársaságok magukhoz édesgetni a módosabb ügyfeleket, ennek érdekében pedig új típusú kártyákkal rukkolnak elő – írja a MarketWatch. A rozsdamentes acélből, titániumból, netalán palládiumból készült kártyák előállítási költsége akár 300 dollárra is rúghat, szemben a plasztikkártyák 15-50 centes költségével.

A plasztiktól eltérő kártyák használata nem új keletű, a bővülés ugyanakkor figyelemreméltó: míg 2005-ben csak 15 ezer ilyen kártya volt az Egyesült Államokban, addig ma már 10 millió ilyen kártya volt használatban. Steve Monross, a CPI Card Group vezérigazgatója szerint több kártyatípus gyártója, forgalmazója is arra törekszik, hogy rendkívül exkluzívnak látszódjanak (van, amelyiknek például honlapja sincs). Az American Express Centurion kártya egyszeri költsége például 7500 dollár, és további 2500 dolláros éves díja van. Jason Steele, a Credit.com hitlekártya-szakértője szerint az American Express egy ilyen ügyfélért bármit megtesz, külön pluszszolgáltatásokat biztosít az ügyfél számára. Az American Express egyik szóvivője nem kívánta kommentálni, hogy mik ezek a pluszok, ám a havi 250 ezer dolláros minimumköltést mítosznak nevezte.

A kártya bizonyos körökben státuszszimbólumnak számít: ha egy luxusüzletben fizetnek vele, és azt egy másik vásárló vagy az eladó is látja, akkor tudják, hogy milyen vagyonos ügyfélről van szó. Legalábbis sokáig ez így volt, ám egy ilyen kártyát használó szerint ma már egy Lamborghini vagy egy drága óra sokkal többet nyom a latban.

Az exkluzív kártyákat mindezek ellenére sokan amiatt is kedvelik, hogy külön bónuszpontokat írnak jóvá számlájukon, amelyeket később bizonyos szolgáltatóknál be lehet váltani. Mások szerint a fémkártyák csak mások elkápráztatására jók, igazi hasznuk nem igazán van, akinek komoly vagyona van, az a kártya nélkül is különböző pluszszolgáltatásokban részesül.