hvg.hu: Ki tudja, hányan élnek ma Magyarországon energiaszegénységben?

Fülöp Orsolya (az Energiaklub elemző munkatársa): Pontosan senki. Sőt, arról sem tudok, hogy rajtunk kívül egyáltalán bárki megkísérelte volna ezt meghatározni. Definíció itthon hivatalosan nincs is, és így „nincs is miről beszélni”. Európában beszélnek róla, az EU becslése szerint az energiaszegénység az EU-ban 50-125 millió embert érint. Azért ilyen nagy a szórás, mert egyedül az Egyesült Királyságban definiálják pontosan, hogy kiket tekintenek energiaszegényeknek.

hvg.hu: Aki szegény, az energiaszegény is?

F. O.: A jövedelmi szegénységben volt némi változás az utóbbi években Magyarországon; az Eurostat adatait felhasználva az látszik, hogy 2010 óta 12 százalékról néhány százalékpontos emelkedés történt, és ma a lakosság 14 százaléka él jövedelmi szegénységben. A KSH adatai szerint leginkább a három vagy több gyereket nevelő családok, illetve az egyedülálló szülők érintettek: a nagycsaládos háztartások egyharmada, a gyermeküket egyedül nevelő szülőkből álló háztartások negyede él a szegénységi küszöb alatt. A statisztikai hivatal adataira támaszkodó elemzésünkből, illetve a brit fogalom-meghatározást a magyar viszonyokra átültetve viszont azt látjuk, hogy ennél lényegesen több az energiaszegény. A magyar háztartások több mint ötöde (21 százalék), vagyis több mint 800 ezer háztartás tartozik ebbe a kategóriába.  Ők nem képesek a megfelelő hőmérsékletre fűteni lakásukat, illetve ez jövedelmük több mint 15 százalékába kerül, és az energiaszámlák kifizetése után a szegénységi küszöb alá kerülnek.

Több mint 400 ezer lakossági fogyasztónak van lejárt csekktartozása

Energiaklub

hvg.hu: Az energiaszegénység szociális vagy energetikai kérdés inkább?

F. O: Határterület. Jellemző, hogy aki mélyszegénységben él, az biztosan energiaszegény is. Viszont az is lehet energiaszegény, aki egyébként nem sorolható a szegények közé. Európa-szerte elfogadott megközelítés, hogy az energiaszegénység a szegénység egyik fajtája, vagyis ha innen nézzük, akkor inkább a szociális kérdéskörbe tartozik. Nem kell messzire menni: Ausztriában évente egy energia-tanácsadás ingyen jár a háztartásoknak. Ezt a tanácsadást itthon a szociális rendszerbe lehetne a legkisebb költséggel és a legnagyobb hatékonysággal beépíteni.

Király Zsuzsanna (a Csekkcsökkentő projekt vezetője): Ha viszont hosszú távú megközelítést alkalmazunk, akkor a kérdés egyértelműen energetikai. A hazai lakásállomány több mint 70 százaléka energetikai szempontból nagyon rossz állapotban van, és ezen csak drasztikus energiahatékonysági programokkal lehet javítani.

hvg.hu: Mi  hiányzik leginkább az állami oldalról a téma legalább egy kicsit "felmelegedjen", azaz bekerüljön a köztudatba?

F. O.: Lehet, hogy az energiaszegénység még tudományos szinten is túlzottan új dolognak számít idehaza, de én azt látom, hogy nem igazán koordinál és gondolkodik együtt a szociális tárca, és az energetikai kérdéseket kezelő minisztérium – sem egymással, sem más külső szereplőkkel. Talán arról sincsenek részletes információik, adataik, hogy mi történt az utóbbi 20 évben e témában az Egyesült Királyságban és számos uniós tagországban. Úgy tűnik, hogy ez a fajta külföldi tudás idehaza egyelőre kevésbé szivárgott be az illetékesek fejébe.

A személyre, lakásra szabott tanácsadás eredményes

Energiaklub

hvg.hu: Mit vállalt fel és mit tudott bizonyítani a Csekkcsökkentő?

K. Zs.: A lakásvizsgálatok legfőbb tapasztalata számunkra az volt, hogy szinte minden háztartásban lehet eredményes tanácsot adni, és tudtak a tanácsadók segíteni. Volt olyan lakás, ahol előre közölték, szívesen beszélgetnek a szakemberrel, de ők olyan régóta fekete öves rezsi-spórolók, hogy náluk biztosan nem találnak semmit, amin még pénzt lehetne megfogni. Találtak. Igazolódott, hogy a személyre szabott tanácsadás célravezető, mert a lakosság számára a saját élmény sokkal hatékonyabb hajtóerő, mint a szórólapok, reklámok vagy más tájékoztató kiadványok. A kézenfekvő szigetelési tanácsok mellett sok esetben olyan tanácsok is látványos eredményt produkáltak, hogy kérték a házigazdát, a hűtőt tegyék el a tűzhely mellől a szoba hidegebb részére.

A kísérleti program gyakorlat-, és megoldás-orientált volt, amivel a problémát lakásra és háztartásra szabottan próbáltuk kezelni energia-tanácsadási ismerettel felvértezett szociális munkásokkal és műszaki szakemberekkel. Igazoltuk vele, hogy a tanácsadás mellé biztosított 8 ezer forint értékű energiahatékonysági demócsomaggal (benne például hőtükör-fólia, energiatakarékos égő, nyílászáró-szigetelőszalag) az energetikai kiadásokat hosszú távon lehet átlagosan 5-10 százalékkal csökkenteni akkor, ha a lakók tudatosabb energiafelhasználásra állnak át.A tanácsadási körbe vont háztartások egy részében utókövetés is történt: e szerint a háztartások átlagosan évi 8-10 ezer forintot tudtak megspórolni a projektnek köszönhetően, de minden harmadik-negyedik háztartásnál ez az összeg a 20-30 ezerhez volt közelebb. Ugyanakkor nem csak a forint-megtakarítás számított, hanem a komfortérzet növelése is, az, hogy kicsit melegebb lehetett a szobában. De azt is látjuk, hogy a fogyasztási szokások változtatása külső segítség nélkül nem megy.

hvg.hu Az ördög ügyvédjeként kérdezem: és a rezsicsökkentés az akkor mi, ha nem segítség?

F. O.: Az energiaszegénység kialakulásának három fő oka van: az alacsony jövedelem, a magas energiaárak és az alacsony energiahatékonyság. Innen nézve az elmúlt egy évben végrehajtott központi energiaár-csökkentés, ami a gáz, az áram és a távhő lakossági árát is 20-25 százalékkal csökkentette, nyilván hatással volt az eddigi helyzetre. De hogy ez a szegényebb társadalmi rétegeken mennyit segített, azt nem tudjuk pontosan, mert a háztartások több mint fele ma is fával fűt. Ezek nagy eséllyel éppen azok az energiaszegénységben élő vidéki, családi házban élők, akikre a gázár vagy távhőár változása nem volt hatással. Ráadásul azoknál a háztartásoknál, ahol eleve sok a kifizetetlen számla – és ez jelenleg 400 ezer háztartást jelent – ott mindez a kevesebb, hatékonyabb energiafogyasztás felé terelés helyett csak azt rögzíti, hogy kevesebb lett mára a tartozásukhoz hónapról hónapra hozzáadódó összeg.

K. Zs: Az energiaszegénység kezelését rövidtávon talán lehet úgy is megoldottnak tekinteni, hogy központilag csökkentik az energia árát. A mi modellünk arról szól, hogy változtatnia kell a fogyasztónak, oda kell figyelnie, és invesztálnia kell a megoldásba azért, hogy jobban boldoguljon. A kettő nem éppen egy irányba mutat, de az nagyobb probléma, hogy ezeknek konkurálniuk kell egymással. Nemcsak azért baj ez, mert mi nem vagyunk egy súlycsoportban egy kormányzati intézkedéscsomaggal, hanem azért, mert önmagában az, hogy olcsóbb az energia, mint tavaly, nem segíti az energiatudatosságot, és ennek érdekében a beruházási kedvet sem.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!