Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nagyon sokat buknak a magyar lottójátékosok, meg a sorsjegyesek – egyszerűen a figyelmetlenségük miatt. Évente ugyanis több mint 1 milliárd forint a fel nem vett nyeremények összege.
Minden évben több mint 1 milliárd forintot hagynak a társaság kasszájában a nyertesek – mondta a Szerencsejáték Zrt. a Buksza lakossági fogyasztói blog kérdésére. Azt egyelőre nem tudni, hogy a néhány hete 3 milliárd forintos Ötöslottó-nyereményt felvette-e a nyertes. A társaság erről a nyertes védelme érdekében egyelőre nem tud információt adni.
A legtöbb bevételt termelő slágerjáték, az Ötös lottó esetében tavaly félmilliárd forint volt a fel nem vett nyereményekből adódó összeg. 2008 óta pedig az Ötös lottót, a Hatos lottót, a Kenót és a sorsjegyeket figyelembe véve összesen 6,6 milliárd forintot tett ki – derül ki a Szerencsejáték Zrt. Bukszának elküldött válaszából. A társaság ezt a pénzt adta vissza a játékosok részére az adott játékokra szervezett különsorsolásokon.
Bár szép summát hagynak a feledékeny játékosok a SzZrt.-nél, ez az összeg eltörpül a kifizetett nyeremények mellett. Tavaly a cég összesen nettó 136 milliárd forintot fizetett a nyerteseknek, ezen belül a sorsjegyesek több mint 30 milliárdot kaptak.
További részleteket itt lehet olvasni.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.