Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az orosz fél 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarországnak, amely az építés 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból teremti elő - idézte fel Varga Mihály. Mint mondta, a hitelt a piacinál kedvezőbb feltételekkel kapja az ország, futamideje 30 év.
A tőketörlesztést az erőmű üzembe helyezését követően kell megkezdeni, a fizetendő kamat pedig a futamidő első tizenegy évében 3,95 százalék, majd hétéves időszakonként fokozatosan emelkedik.
A miniszter a hitel két fontos pénzügyi vonatkozására hívta fel a figyelmet, arra, hogy az összhangban van a költségvetés finanszírozási képességével és megfelel az alaptörvény adósságszabályának, és arra, hogy nem üzleti hitelről van szó, vagyis költségei nem épülnek be a Pakson előállított áram árába.
Varga Mihály az energiaárak versenyképes szinten tartását elsődleges fontosságúnak nevezte, amely szerinte nem lehetséges a paksi bővítés nélkül. Szólt arról is, hogy a jelenleg működő blokkok az üzemidejük végéhez közelednek, kapacitásaikat pedig a legmodernebb technológiával ellátott egységekkel váltják majd ki.
Mindez szerinte jelentősen javítja a hazai áramellátás biztonságát és csökkenteni tudja a gázfüggőséget. Szerinte hosszú távon jelent biztonságot, hiszen élettartamát hatvan évre tervezik. Szólt a beruházás gazdaságélénkítő hatásáról is, arról, hogy mintegy 10 ezer új munkahelyet teremt és 1 százalékkal növeli a GDP-t.
Szerinte a beruházás 40 százalékát hazai vállalatokra bíznák, ami számukra minimum 4 milliárd eurónyi bevételt jelent, az államkasszát pedig 1 milliárd euróval gazdagíthatja.
