Tejet nem tartalmaz – így zár be a Danone budapesti gyára
A magyarországi piaci szereplők szerint már sejthető volt, hogy előbb-utóbb megszünteti a Danone az itteni tejtermékgyártást, az üzemi dolgozók és a menedzsment jó része viszont a bejelentés napjáig szinte semmit nem érzékelt a helyzetből. Az üzemben szerdán a hír miatt egy napra leállt a gyártás, a dolgozókat hazaengedték, a vállalati szakszervezet és az üzemi tanács pedig azonnal tárgyalni kezdett a vezetéssel – zárt ajtók mögött. Annyira belső ügyként kezelik a hivatalos tájékoztatások szerint 155 dolgozót érintő leépítést, hogy a tárgyalások végéig „nem tudnak választ adni újságírói kérdésekre”.
„Ha a Danone tényleg leállítja itt a gyártást, azzal Magyarországon a fő tevékenysége szűnik meg” – kommentálta a bejelentést a hvg.hu-nak Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács, azaz a tejtermelők, feldolgozók és kereskedők szakmai szervezetének társelnöke.
A francia Danone Budapesten 1994 óta Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. néven működő üzemének valamennyi dolgozóját összehívták szerda reggel, hogy bejelentsék a döntést, amely szerint 2015 második félévére ütemezték a gyártás teljes leállítását. Körülbelül azzal egy időben tudták meg a vállalat dolgozói a hírt, hogy a sajtó egy, az MTI-nek eljuttatott közleményből értesült róla.
A bejelentést egy jelenlévő szerint a dolgozók részéről kérdésáradat követte: a legtöbben azt akarták megtudni, mikorra várható az ő leépítésük, és milyen feltételek mellett. Egy, a vállalatnál dolgozó forrásunk szerint a vezetés ekkor kitért a konkrét válaszok elől – arra hivatkozva, hogy a vállalati szakszervezet és az üzemi tanács képviselőjével ma megkezdett tárgyalások lezárulásáig a dolgozók türelmét kérik.
Szerdán nem termeltek
A Danone Kft. egyik dolgozója a hvg.hu-nak elmondta: a kora délutáni bejelentés után a vállalat az adott napra leállította a termelést, a gyártásban dolgozókat azzal engedték haza, hogy tudják, "a bejelentés után nehéz lenne fókuszáltan dolgozniuk”. A hvg.hu-nak leállásról szóló értesülését utólag a cég vezetése is megerősítette, és tájékoztattak, hogy a termelés másnaptól a rendes ütemben folytatódik.
Brutálisan visszaesett az eredmény |
A társaság árbevétele 2012-ben 27,65 milliárd forintot tett ki, ami nem sokkal maradt el sem az egy évvel korábbi 28,93, sem a 2010-es 28,97 milliárd forinttól – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az adózott eredmény azonban a szóban forgó három év során brutális esést mutatott, 2010-ben még csaknem 1,278 milliárd forint volt, ehhez képest a következő évben már jelentős csökkenéssel 576,5 millió forint lett, majd 2012-ben alig haladta meg a 82 millió forintot. Az eredményt mindhárom évben osztalékként kifizette a cég. A vállalat 2013-as mérlegét sem az Opten, sem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálatának rendszerében nem találtuk meg. A társaság jegyzett tőkéje az alapításkor 10 millió forint volt, ami 1996 elejére több lépésben 2,568 milliárd forintra emelkedett, 2004 augusztus közepén azonban 1 milliárdra csökkent. |
A bejelentés napján ott jártunk a Danone 10. kerületi Keresztúri út 210. szám alatt lévő üzeménél – az érintett dolgozókkal szerettünk volna beszélni. A cég szabályainak megfelelően a magánterületnek számító üzemi területen kívül, a 67-es busz megállójában vártuk a műszakváltást – mint utólag megtudtuk – hiába. Az ott eltöltött idő alatt a Danone sajtókapcsolatokért felelős munkatársát is tájékoztattuk szándékainkról, azonban sem ő, sem a biztonsági szolgálat nem említette, hogy ne várjunk aznap távozó vagy érkező üzemi dolgozót.
A menedzsment tagjai egyébként a kívülről nézve erősen lepukkant gyárépület mellett egy láthatóan jobb állapotú épületben dolgoznak: az LCD-kijelzővel és kényelmes bútorokkal ellátott fogadótér meglehetősen „nemzetközi” hangulatúra sikerült, a fotocellás ajtókon olvasható feliratok több nyelven üdvözlik a be- vagy kilépőt.
„A kapacitáskihasználtság kritikusan alacsony”
Kérdéseinket a Danone Kft.vezetésének is feltettük. Az ezekre kapott válaszok szerint „a gyár kapacitáskihasználtsága jelenleg olyan kritikusan alacsony”, hogy a termelés a budapesti üzemben nem gazdaságos, és ezért hosszú távon már nem tartható fenn”. Ennek következménye a bezárásról szóló döntés, amely a jelenlegi 270 dolgozóból a gyártási folyamatokhoz kapcsolódó 155 dolgozót érint majd – javarészt üzemi munkásokat. A Danone-termékek magyarországi értékesítésével foglalkozó feladatok maradnak Budapesten, „a termékek továbbra is elérhetőek lesznek a hazai piacon” – áll a hivatalos közleményben.
A dokumentum tanúsága szerint „a Danone Kft. szándékában áll, hogy a magyarországi tejtermelő partnereitől a tejet a jövőben is felvásárolja”. Ennek kapcsán kérdésünkre a Danone-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Magyarországon a cég a termelés alapanyagául szolgáló tej mintegy 90% százalékát hazai termelőktől szerzi be. Az évente több tízezer tonna joghurtot és pudingot, tejfölt és kefirt gyártó budapesti üzem megszűnésével tehát a vállalat – az egyazon helyről származó információk tanulsága szerint – valamelyik másik európai gyárában fogja a magyar termelők tejét feldolgozni. A részletek még nem tisztázottak: a Danone Kft. válasza szerint minden tejtermelő partnerével egyeztet.
Mi lesz most?
A bejelentés után rögtön tárgyalások kezdődtek a dolgozók érdekeit képviselő vállalati szakszervezet, valamint az üzemi tanács és a Danone Kft. vezetése között. A hvg.hu megkereste e szervezetek képviselőit is, ám azt a választ kapta, hogy a vállalat szakszervezeti vezetője Genfben tárgyal az anyacég információs és konzultációs bizottságának ülésén, ezért jelenleg nem tud nyilatkozni, az üzemi tanács képviselője pedig nem is szeretne, „mivel a tárgyalások még csak most kezdődtek meg a tervről”.
Annyi mindenesetre biztos, hogy a Danone Kft. nem sokkolóan gyors leépítést tervez, a kérdéseinkre adott válaszaikból kiderül, hogy „a leépítési terv levezénylése, a tegnapi bejelentés a jövő évre vonatkozik, így a kapcsolódó pozíciókat is ebben az időszakban érinti majd”. A dolgozók ígéretet kaptak, hogy a vállalat képviselői a most kezdődő szakszervezeti és az üzemi tanácsi egyeztetések mellett minden egyes dolgozóval külön is beszélnek majd. Ez alapján terveznek majd mindegyikük egyéni szociális hátterének és képzettségének megfelelő támogatócsomagot, illetve hosszabb távú támogatást is felajánlani. Emellett a Danone egy támogatóközpont felállítását is tervezi a személyre szabott megoldások kialakítását elősegítendő.
A leépítés pontos ütemtervének kialakulásáig a Danone Kft. tájékoztatása szerint előreláthatólag szeptemberig, az egyeztetések lezárultáig várni kell, de az már most látható, hogy a továbbra is fennmaradó értékesítési tevékenységet „több mint százhúsz munkavállaló támogatja majd”.Leépülési folyamat?
„A magyarországi tejpiacot nem igazán befolyásolja a Danone-tejüzem bezárása” – mondta a hvg.hu-nak Istvánfalvi Miklós. Szerinte az elmúlt öt évben érezhetően felgyorsult a Danone magyarországi piaci súlyának csökkenése, amit az is bizonyít, hogy a cég eddig 5 és 10 százalék között mozgó piaci részesedése mostanra már 5 százalék alá ment. „Annyit érzékeltünk, hogy szakemberek hagyták el a céget, a mérete folyamatosan csökkent, és a termelés helyett inkább már a külföldön legyártott késztermékek itteni értékesítésére helyeződik a hangsúly” – kommentálta a Danone bejelentését Istvánfalvi.
A magyarországi gyártás megszüntetése a régiós jelenlét csökkentésének legújabb, de nem a legelső lépése. Noha Lengyelországban és Romániában, valamint nyugaton Németországban és Franciaországban továbbra is jelen marad gyártóként a Danone, a közelmúltban más országokban, így Bulgáriában, Csehországban és Portugáliában is megvált egy-egy gyárától – azzal a különbséggel, hogy a bolgár, a cseh, valamint a portugál üzemet a vállalat eladta: tavaly szeptemberben USA-beli partnere, a Schreiber Foods vette meg őket. A budapesti üzem megszűnésével párhuzamosan egyébként az olaszországi Casale Cremascóban és a német Hagenowban is leállnak a joghurt- és pudinggyártással. A globális leépítést a Danone leginkább a csökkenő kereslettel indokolja: kevesebb tejterméket, ezen belül is kevesebb friss árut fogyasztunk, mint akár pár éve.
A Danone magyarországi története |
A tejtermékeken kívül palackozott víz, bébiétel és klinikai tápszer gyártásával is foglalkozó Danone-csoport magyarországi működése 1991-ben kezdődött, amikor is az egykori Budapesti Tejipari Vállalat (BTV) telephelyén egy licenszszerződés alapján kezdett Danone joghurtokat gyártani Magyar Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. néven, egy időben a BTV-vel vegyes vállalati formában, így a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. 1991 óta létezik – derül ki az Opten adataiból. Ezt a BTV 1994-es meg- és kivásárlása követte, ekkor elmaradt a cég nevéből a "Magyar", azóta a franciák egyedüli tulajdonosok. A BTV-t megvásároló Compagnie Gervais Danone később két további céget jegyzett Magyarországon, az 1993. augusztusában magyar magánszemélyek által 1 millió forinttal alapított, marcali székhelyű Tejdesszert Feldolgozó és Kereskedő Kft.-t 1998. szeptember közepén vásárolta meg és olvasztotta be a Danone Tejtermék Gyártóba. A Danette Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft.-t összesen 140 milliós forint jegyzett tőkével 1993 végén alapította a Compagnie Gervais Danone, majd alig több mint egy év múlva beolvasztotta az ugyanazon a székhelyen 1991-ben létrehozott Danone Tejtermék Gyártóba.
A vállalat magyarországi profiljának egy 2000-ben lebonyolított tranzakciót követően része volt a Győri Keksz Kft. gyára is, a kekszgyártó üzletágat azonban a Danone 2007-ben eladta az amerikai Kraft Foods-nak. Ez a magyar nyilvánosságban nem maradhatott láthatatlan, a Győri Keksz gyárának bezárását, így a dolgozók elbocsájtásának hírét ugyanis egy, a Danone elleni bojkottmozgalom követte. "A Danone nevű multi a közeljövőben be akarja zárni a Győri Keksz gyárát, így egy sor jól menő magyar terméktől szabadítaná meg a piacot. Ez persze nem az első eset, a francia gyártó azért vette meg a Győrit, hogy mielőbb kivonja a forgalomból, hogy tönkretegye, mert a miénk" – írták akkor az interneten terjedő körlevél szerzői, amelyet a Győri Keksz nem győzött minden fronton cáfolni, mondván: egyetlen termék gyártása sem szűnt meg, és a magyarországi termelés is folytatódik. A 2007-es tulajdonosváltást egyébként akkoriban azzal indokolták, hogy így a Danone “minden erejét a dinamikusan fejlődő ital- és tejüzletágra fordíthatja”.
A bojkott-levél a jelek szerint néha még visszajár kísérteni. Tavaly év elején például az Urban Legends blog is hírt adott arról az esetről, amikor valaki a Facebook oldalán osztott meg egy „szakállas körlevelet”, amit rövid idő alatt 20 ezer megosztás, és egy a Danone-tól kapott tiltakozó sms követett." |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!