Augusztusban kezdődnek azok a perek, amelyeken az OTP Bank megpróbálja bebizonyítani, hogy a devizahitelek ügyében a törvényeknek megfelelően járt el és az ügyfelekkel jóhiszemű volt, tájékoztatása pedig korrekt volt, erről a VG Online-nak Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója nyilatkozott.

Csányi azt mondta, meglepte őt az a döntés, amit jegybank kommunikált, mely szerint tőketörlesztésként kell elszámolni a túlfizetéseket, valamint az is, hogy a kamatot változatlannak kell tekinteni. Ha a bank kedvezményt adott, amire volt példa az első években, akkor pénzintézeteknek nem jár vissza semmi, míg ha kamatot emeltek, akkor az ügyfeleknek visszajár a pénz az induló kamathoz képest – mutatott rá Csányi.

A pénzintézeteknek akár 900 milliárd forintot is vissza kell fizetniük a hitelfelvevőknek az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt. Így Csányi szerint a bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát viszi el a kormány intézkedése, ami gazdasági szempontból súlyos károkat fog okozni. A lapnak adott nyilatkozatban úgy vélte, hogy a bankok hitelezőképesége romlani fog majd, jelenleg tartanak az eszköz-felülvizsgálatok, ősszel pedig következik a stresszteszt.

MTI / Kovács Tamás

A jegybank alelnöke, Windisch László szerdán azt mondta, hogy előzetes számításaik alapján az árfolyamrés semmissége, valamint az egyoldalú kamatemelések tisztességtelensége miatti visszatérítések összege várhatóan nem fogja meghaladni a 900 milliárd forintot a jegybank által kedden közzétett módszertani iránymutatás alkalmazásával sem.

A MNB kedden módszertani iránymutatást tett közzé a fogyasztói kölcsönszerződéseknek az árfolyamrés semmissége miatti átszámításához. Az iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-jétől fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre vonatkozóan. Az útmutató alapján visszamenőlegesen újra kell számolni minden érintett szerződést.