Az európai gyűjtőmutató csütörtöki mélypontja nap közben 1215,62 pont volt, a legalacsonyabb érték tavaly szeptember óta.

A csökkenést technikai okok is erősítettek, minél alacsonyabbak az árak, annál több automata eladási utasítás (stop-loss order) kapcsol be a további veszteség elkerülésére. Ezzel együtt a visszaesés lassult a zárás felé, sőt, Frankfurtban az irányzat az utolsó percekben emelkedőre váltott, a legtöbbet gyengülő részvények alacsony árfolyama némi vásárlást ösztönzött.

A nap fő vesztesei a bankrészvények voltak, pedig az amerikai Goldman Sachs nemzetközi pénzügyi-befektetési szolgáltató a várakozást meghaladó, erőteljes profitnövekedést jelentett a harmadik negyedévről. Ez azonban a nyári tőzsdei fellendülésnek volt köszönhető, úgyhogy nem tartalmazott biztatást a jövőre nézve.

A tőzsdei helyzet alapvető oka továbbra is a világgazdaság mind bizonytalanabbnak tűnő jövője. Ennek hatását erősíti az aggodalom az amerikai jegybankrendszer (Fed) és a brit központi bank, a Bank of England jövőre várt szigorítása miatt, illetve az Európai Központi Bank (EKB) elégtelennek ítélt enyhítése miatt.

Az utóbbi években nemegyszer annál jobban emelkedtek a részvényárak, minél rosszabb volt a gazdasági helyzet. A befektetők ugyanis számíthattak a központi bankok bővülő pénzesőire, és az ingyentőke valóban annál inkább az értékpapírpiacokra folyt, minél kevesebb befektetési lehetőség kínálkozott a reálgazdaságban.

Most azonban árcsökkentő hatások érvényesülnek a részvénypiacon: ha a gazdaságból nem érkezik felhajtóerő a vállalati profitokon, következésképp az osztalékon keresztül, és ezt nem ellensúlyozza majd a nagy központi bankokból érkező többlet likviditás keresletnövelő hatása, akkor nem lesz érdemes a részvények áremelkedésére fogadni. 

Ráadásul az euróövezeti gazdasági növekedésdeficit  aggodalmat ébreszt amiatt is, hogy feléled az államadósság-válság a két éve tartó pihenőjéből. Csütörtökön az EU statisztikai hivatala közölte, hogy augusztusban gyorsuló ütemben szűkült az EU és az euróövezet külkereskedelme, és megerősítette, hogy szeptemberben az infláció tovább lassult, ötévi mélypontra mind az EU-ban, mind azon belül az euróövezetben.

Ezt nem csak az importált áralakulás okozza, az élelmiszer-, alkohol-, dohány- és energiaárakat kiszűrő maginfláció is lassult az euróövezetben.

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,25 százalékos csökkenéssel 6195,91 ponton zárt, 8,20 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. Frankfurtban a DAX-30 0,13 százalékos többlettel 8582,90 ponton végzett, 10,15 százalékkal alacsonyabban, mint tavaly év végén. Párizsban a CAC-40 0,54 százalékkal 3918,62 pontra gyengült, 8,78 százalékkal elmaradva a múlt év végi értékétől.

A milánói FTSE MIB-40 1,21 százalékot, a madridi IBEX-35 1,72 százalékot, az athéni ASE tőzsdemutató 2,22 százalékot vesztett. Varsóban a WIG-20 0,04 százalékkal 2382,72 pontra gyarapodott, de a Mol 4,12 százalékkal 158,20 zlotyra esett.

A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,33 százalékkal, az S&P 500-as 0,31 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,18 százalékkal volt az előző záró alatt. Az S&P 500-ban lévő cégek közül eddig 63 közölte harmadik negyedévi eredményeit, 65,1 százalékuk jobbat a vártnál. Ez több a húszévi átlagnál, de rosszabb az előző négy negyedévi aránynál.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 184,06 pontos, 1,05 százalékos csökkenéssel, 17 319,42 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 11,7 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.

Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. igazgatóhelyettese szerint mozgalmas volt a csütörtöki kereskedés. A hazai tőzsdén eleve nem indult igazán jól a nap, majd a délelőtti órákban a csökkenő európai indexekkel együtt esett a BUX. Délután jó amerikai makrogazdasági és vállalati hírek érkeztek, ami Európában is javította a hangulatot, felfelé indultak a részvényindexek. A BUX is emelkedett, végül az utolsó kötések lehúzták, de napi mélypontja felett zárt.