Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) mindent megtesz azért, hogy a szektorban visszaálljon az eredeti állapot, vagy ha ez nem sikerül, a szövetkezeti tagokat kártalanítsák – mondta Demján Sándor, az OTSZ elnöke szerdán, a Takarékossági Világnap alkalmából rendezett ünnepségen.
"Ne mondják azt, hogy hazaárulók vagyunk"
Demján Sándor az OTSZ rendezvényén kifejtette: a Takarékossági Világnapon a szorgalmas, eredményes munkát ünneplik, ám az ünnepséget beárnyékolja a takarékszövetkezeti szektor helyzete. "A takarékszövetkezeti szektor vagyonát elvették, kisajátították. Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik" – mondta. (Az MTI rövidhírében még szerepelt az előbbi mondat, a hosszabb hírből már kihagyták.) Az a furcsa helyzet most, hogy a tulajdon leválthatja a tulajdonost – fogalmazott. Hozzátette, hogy a szövetség feladata megvédeni a tulajdont.
Túry Gergely
Példaként azt mondta: ha a folyamat végén egy tőzsdei részvénytársaság van, az egy részjegyre jutó vagyon – mintegy 130 ezer részjegy van – 6 millió forint. "Először – ne mondják azt, hogy hazaárulók vagyunk – minden belső jogi fórumot végigjárunk" – közölte. Amikor ez a folyamat lezárul, akkor fordulnak a nemzetközi fórumokhoz: az unióhoz a magyar társulási szerződés megszegése, a luxembourgi bírósághoz pedig a tulajdonjogoktól való megfosztás miatt – tette hozzá.
Demján Sándor emlékeztetett arra: amikor a Takarékbank 55 százalékának az eladását kiírták, a külső pályázónak 400 milliárd forintot kellett volna letennie. Úgy vélekedett, a szektor egésze akkor pedig közel 800 milliárdot ér. Megfogalmazása szerint "ezt belső, magánszemélyi körből összerakott csapatnak az eredeti érték 2,5 százalékán, 9 milliárdért játszották át", amely megszerezte az irányítást a takarékszövetkezeti szektor felett.
Hangsúlyozta: a szektornak nem volt szüksége segítségre, a betett 130 milliárd forintra, hiszen egy évvel ezelőtt a bankfelügyelet azt állapította meg, hogy az OTSZ-hez tartozó szövetkezetek a kockázatviselés szempontjából jobbak, mint az OTP. Leszögezte, hogy a szövetség feladata megvédeni a tulajdont. Mindent meg fognak tenni, hogy az eredeti állapot visszaálljon, vagy ha nem, a tagokat 800 milliárd forinttal kártalanítsák – tette hozzá Demján Sándor.
"A szövetkezeti bankok Európában magánkézben lévő szervezetek"
Herve Guider, az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetségének főtitkára az OTSZ szerdai ünnepi ülésén azt is elmondta: a szövetség mindig felemeli a szavát, ha a szövetkezeti hitelintézetekkel szemben diszkriminációt tapasztal. Hangsúlyozta: a szövetkezeti pénzintézetek fontos szerepet töltenek be a reálgazdaság finanszírozásában, Európában a pénzintézetek fele szövetkezeti formában működik, a négyezer szövetkezeti hitelintézetnek összesen 60 millió tagja van, a kkv-k egyharmadát ezek finanszírozzák.
A szövetkezeti bankok Európában magánkézben lévő szervezetek, az egyik legfontosabb alapelv a részvételen alapuló hozzájárulás, és az egy személy – egy szavazat elvet követik mindenhol – tette hozzá. A szövetkezeti alapelvek az európai jogrend részét képezik és védettek – hívta fel a figyelmet. A szövetkezeti bankok fő jellemzője az is, hogy helyi közösségekben háztartásoknak, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, ezekhez a kisebb településeken élők nélkülük sok országban nem jutnának hozzá. Kiemelte továbbá, hogy a szövetkezeti struktúra egyik fő jellemzője a tagintézetek közötti szolidaritás, beleértve a helyi közösséggel vállalt szolidaritást is, így hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz.
Herve Guider arról is beszélt, hogy bizonyos országokban ugyanakkor nemigen értik a szövetkezeti bankrendszer lényegét. Megjegyezte, reméli, hogy Magyarországon elismerik a szövetkezeti hitelintézetek reálgazdaságban betöltött fontos szerepét, továbbá figyelembe veszik a demokratikus alapelveket, így az egy személy – egy szavazat elvet.
Miniszterelnökség: képtelenek Demján vádjai
A szövetkezeti hitelintézetek megújítását célzó törvény kiállta az alkotmányosság próbáját, ezért a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága visszautasítja Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökének a takarékok vagyonának elvételére vonatkozó "képtelen vádjait" - közölték szerda este.
A Miniszterelnökség szerint az elmúlt időszak csődesetei egyértelműen azt igazolják, hogy szükség volt a takarékszövetkezetek ellenőrzésének megerősítésére, a szektor átvizsgálására, valamint a 136 milliárd forintos állami tőkejuttatásra.
Kiemelik, hogy egy évvel ezelőtt a rendszer átalakításának szükségességét a mostani változások legnagyobb kritikusai, így az OTSZ vezetői is elismerték.
"A szektor megújulását makacsul támadó politikai hangulatkeltés egy olyan átláthatatlan rendszer konzerválására törekszik, amelyben a takarékszövetkezetek száma az elmúlt 20 évben csaknem felére csökkent, a tagok száma több mint egymillióról mintegy százezerre esett vissza, és amelyben a takarékszövetkezeti integráció piaci részesedése 4 százalékra zsugorodott" - olvasható a Miniszterelnökség közleményében.
Hozzáteszik: a takarékszövetkezetek ma is magántulajdonban vannak, ugyanúgy ahogy az integrációs törvény tavaly nyári hatályba lépése előtt is magántulajdonban voltak.
