A Magyar Energiahatékonysági Intézet október végén rendezte meg éves szakmai konferenciáját, melynek fókuszában ezúttal az energiahatékonyság finanszírozása állt. Különös aktualitást adott a rendezvénynek az Európai Tanács október 24-ei döntése arról, hogy az EU 2030-ra 40 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentést határozott el, és eldöntötte, hogy a kontinens energiahatékonyságát is megpróbálja 27 százalékkal növelni. 
 
Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5 százalékának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente. Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az irányelv követelményeit.  Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából harmadát takarítjuk majd meg segítségével.
 

Fazekas István

Az NFM, az NGM és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal munkatársai előadásaikban  pillanatképet mutattak a 2014–2020-as operatív programokról (KEHOP, GINOP, TOP), hiszen épp gőzerővel folyik a Brüsszel által véleményezett programok véglegesítése a második körös benyújtás előtt.  A három OP több száz milliárd forintot biztosít energetikai célokra 2020-ig, és ezeket az energiahatékonyság terén várhatóan kiegészíti 170 milliárdnyi olyan forrás is, amelyet kedvezményes hitelek formájában juttatnak majd el a kedvezményezettekhez. Az előadók felhívták a figyelmet arra is, hogy még novemberben egy – rövid határidejű – társadalmasítás is lesz. Minden operatív program tervezetében közös nevező, hogy azon fejlesztések lesznek támogathatók, amelyek egységnyi költségből a legnagyobb energiamegtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, illetve a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését biztosítják.
 
Az ipari energiahatékonyságra eddig kevés figyelem irányult, holott már kis odafigyeléssel, energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával is gyors és jelentős megtakarítás érhető el. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez akár 9-14 PJ is lehet, hazai szakemberek 15 PJ megtakarítást prognosztizálnak a következő 20 évre, de a felmérések még folynak. Az ipari energiahatékonyság finanszírozásának is több lábon kell állnia, beleértve az EU-s forrásokat, az Energiahatékonysági Irányelv alapján az energiaszolgáltatói finanszírozás lehetőségét, vagy akár egy esetleges önkéntes megállapodások rendszerét is. 
A vállalkozásoknak a GINOP 4-es  prioritására lesz érdemes figyelniük, ezen belül a várható forráskeret mintegy 70 milliárd forint lesz vissza nem térítendő támogatás formájában. Ehhez adódik még a pénzügyi eszközök kb. 100 milliárdos forráskerete is, melyből vissza nem térítendő források formájában valósulhatnak meg fejlesztések.
 
Az önkormányzatoknak a TOP-ra kell koncentrálniuk, minden megye – Közép-Magyarországot kivéve – dedikált forrástömeggel számolhat a 7 éves ciklusban. Energiafelhasználás-csökkenést eredményező beruházásokra konkrétan a 3. prioritás 2. intézkedése ad majd lehetőséget 220 milliárd forintnyi nagyságrendben.
Az energiahatékonyság legnagyobb forráskeretével a KEHOP gazdálkodik, energiahatékonyságra és megújulók bevonására mintegy 294 milliárd forint lesz az 5. prioritáson belül. Itt számíthatunk például az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére (megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával), vagy távhő- és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére. Újdonság, hogy a lakosság számára is lesznek elkülönített források, ők várhatóan egy közvetítő szervezeten keresztül tudnak majd energiahatékonysági beruházásokra forrásokat kapni.
 
Az energiahatékonyság újszerű megközelítését javasolja Bart István, a Mehi vezetője is, szerinte az energiahatékonyság befektetés. A jelenlegi kamatszintet figyelembe véve Bart úgy látja, hogy gyakran jobban megéri saját lakásunk energiahatékonyságába fektetni, mint bankba tenni a pénzt. Ráadásul ehhez hozzáadódik a beruházásokkal elért értéknövekedés is, valamint a közvetett pozitív és kumulatív környezeti hatások, és az is, hogy tovább javul e beruházások jövedelmezősége. "Tudjuk azonban azt is – tette hozzá a MEHI vezetője –, hogy a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik jelentős megtakarítással, és gyakran a vállalkozások is nehezen jutnak hitelhez." Bart István úgy véli: csak államilag támogatott hitelekből képzelhetők el nagyobb léptékű energiahatékonysági beruházások.