Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök aláírta azt a kormánydöntést, amelynek értelmében eladják a Rosznyefty cégben lévő állami részesedés egy részét – olvasható az orosz kormány honlapján.
Az államnak 69,5 százalékos részesedése van a Rosznyeftyben, ami 50 százalék plusz egy részvényre csökken a 19,5 százalék eladásával. A cég a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett olajvállalata.
Igor Szecsin, a Rosznyefty elnöke nemrég azt mondta, hogy 8,12 dolláros részvényáron tervezik értékesíteni a 19,5 százaléknyi tulajdonhányadot. Azt egyelőre nem tudni, hogy a kormány pontosan mikor tervezi eladni a 19,5 százalékot, eredetileg 2016-ban akarta, de a gazdasági miniszter augusztusban azt mondta, hogy az ügyletet már jövőre lebonyolíthatják.
A kormány a költségvetés hiányának a mérséklésére tervezi fordítani a Rosznyefty-részesedés eladásából befolyó összeget.
Szeptember végén Igor Szecsin azt mondta, hogy a Rosznyefty idei adózott eredménye 400 milliárd rubel lesz. Akkor 1 rubel még 6,3 forintot ért, hétfőn már csak 4,97 forintot. A cég tavalyi profitja 551 milliárd rubel volt, ami 51 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A Rosznyefty árfolyama a moszkvai értéktőzsdén 1 százalék körüli pluszban állt hétfőn 10 órakor, a kereskedés kezdete után két órával.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.