Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egy három lépésből álló esetleges amerikai mesterterv középpontjában áll Magyarország, amely az orosz Gazprom kelet-közép-európai gázszállítási monopóliumának megtörésére vonatkozna – írta a Napi Gazdaságban a kitiltási botrányról megjelent véleménycikkében G. Fodor Gábor, a lapot tulajdonló Századvég stratégiai igazgatója.
A palagáz-forradalomnak köszönhetően az USA gázimportőrből exportőrré válik, de a többletet valahol el is kell adni, itt lép be a kelet-közép-európai piac, ahol jelenleg a Gazpromnak van monopolhelyzete – fejtegette G. Fodor. Szerinte, aki ezt a monopóliumot meg akarja törni vagy maga kíván ebbe a monopolpozícióba lépni, annak el kellene érnie, hogy a Gazprom ne, vagy csak nagyon drágán tudjon gázt szállítani a térségbe.
Fazekas István
A monopólium megtöréséhez az USA-nak három ponton kellene beavatkoznia – írta a Századvég stratégiai igazgatója.
Elsőként befolyása alá kellene vonnia Ukrajnát, hogy a gáz tranzitdíjának manipulálásával ellehetetlenítse a térség Gazprom általi ellátását az ukrán vezetékeken keresztül. Másodszor meg kéne fúrnia a Déli Áramlat gázvezeték tervét, illetve meg kéne akadályozni, hogy a Mol a Gazpromnak adja el az INA-t – ezzel ugyanis nem lenne az esélye a relatíve olcsó cseppfolyós gázt fogadó adriai terminálok megépítésének.
A terv megvalósítása kemény feladat lehet, de G. Fodor szerint amerikai nézőpontból nézve mégis racionális stratégiai lépéseket tenni a cél elérése érdekében. Ha sikerülne a monopóliumváltás, akkor az sem számítana már, hogy az amerikai cseppfolyós gáz Európába szállításának költsége magasabb, mint a Gazprom-gázé "verseny hiányában ugyanis Amerika mondaná meg, hogy mennyi is legyen az a bizonyos gázár" – tette hozzá.
"Mindaz, ami most a szemünk előtt zajlik, akár úgy is értelmezhető, mint az elbizonytalanítás stratégiája. Elbizonytalanítani a térség rebellis szereplőjét, Magyarországot az orosz gáz irányába történő elköteleződéstől. S miért is ne élhetne Amerika ennek érdekében a politikai nyomásgyakorlás különféle eszközeivel? Aki ugyanis a célt akarja, annak akarnia kell az eszközöket is. Ez a(z energia)forradalom első parancsa" – írta a véleménycikkben.
A magyar kitiltási üggyel kapcsolatban G. Fodor egy másik kitiltási ügyről is írt, amelyben Oroszország megtiltotta a beutazást kilenc amerikai kormányzati tisztviselőnek. Egyikük Mary Landrieu, a szenátus energia és természeti erőforrások bizottságának frissen kinevezett demokrata elnöke.
A szenátor esetében a Századvég-igazgató szerint nyilvánvalóak az egymásnak feszülő gazdasági érdekek, az ellentétes energetikai érdekeltségek. "Felmerül a kérdés, hogy vajon nincsenek-e hasonló motívumok az elmúlt hetek hazai eseményei mögött is?" – tette fel a kérdést.
