szerző:
Máriás Leonárd

Nagy a felfordulás az államadósság-kezelő vezérének bankjánál, amely nemrég még le akarta nyelni a Raiffeisen Bankot. Hatalmasak a veszteségek, mennie kell a vezérigazgatónak és két helyettesének. Töröcskei István pozíciói meggyengültek, hirtelen milliárdokat kellene előteremtenie.

Áll a bál annál a banknál, amelyik januárban még egy euróért akarta megvenni a nála százszor nagyobb Raiffeisen Bankot. Több helyről származó információnk szerint a Széchenyi Bank tavaly milliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett el, és az is eldöntött, hogy elküldik az elnök-vezérigazgatót, Szakács Tibort, valamint két vezérhelyettesét, Deák Klárát és Lakatos Zsoltot. Mint az közismert, a pénzintézet Töröcskei István érdekeltsége, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egyik cégével, a T & T Ingatlanforgalmazó Zrt.-vel 51 százalékos többségi tulajdonos, a kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrész tavaly június óta az államé.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank budapesti székházában
©

A hvg.hu  megkereste a bankot, de a marketingosztály munkatársától a vezetők leváltását firtató kérdésünkre hétfőn még azt a választ kaptuk, hogy valószínűleg többet tudunk, mint ő. Azt mondta, hétfő délután háromkor kezdődött a bank közgyűlése, és amíg véget nem ér, nem tud tájékoztatást adni. E-mailben is elküldtük megkeresésünket, cikkünk megjelenéséig nem jelentkezett a bank, ha válaszolnak, közöljük. Próbáltuk elérni telefonon Szakács Tibort is, nem jártunk sikerrel.

Milliárdos veszteségek

Meglehetősen hosszúra nyúlt a bank idei közgyűlése, amely információink szerint már a múlt hét első felében kezdődött, még május 30-án, pénteken is gyűrték egymást a

Vannak információi, dokumentumai az üggyel kapcsolatban?

Írja meg az [email protected] e-mail címre!

részvényesek, sőt – mint említettünk – június másodikán zárták le az összes napirendi pontot. Május 31-ig le kellett adni a 2013-as évi gazdálkodásról a beszámolót és mérleget, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilvánosan elérhető adatbázisában viszont csak június 2-án hétfőn este jelent meg a tavalyi évről szóló beszámoló.

A dokumentum megerősíti információnkat: a Széchenyi Banknál tavaly 2 milliárd forint veszteség keletkezett. Ez a Széchenyi Bank esetében nagyon komoly összeg, a bank 6,1 milliárdos jegyzett tőkéjének 30 százaléka. (A helyzet komolyságát azzal lehet érzékeltetni, hogy ha a magyar bankrendszerben hasonló mértékű veszteség lenne, akkor az nagyjából 800 milliárdos mínuszt jelentene.)

A bank rossz állapota abból is kitűnik, hogy értesülésünk szerint nagyon magas, a bankrendszer durván 20 százalékos átlagát jócskán meghaladó a nemteljesítő hitelek aránya. Ez érthetővé teszi azt, amit egy, a bank ügyeit ismerő forrás is említett: a bank üzemi szinten havonta pár százmillió forint veszteséget termel.

Úgy tudjuk, a banknál korábban a realitásokkal kevéssé számoló, jelentős mértékű expanziót vizionáló üzleti tervet készítettek. A terjeszkedéshez 100 milliárd forintra számítottak az államtól, és a tervek része volt az is, hogy a Gránit Bankkal közösen megveszik a Raiffeisen Bankot.  

Felügyeleti vizsgálat is indult

A mérleg elfogadása információink szerint távolról sem volt zökkenőmentes, ezért is húzódhatott napokig a közgyűlés. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a könyvvizsgáló már tavaly komoly problémákat talált a bank könyveiben, és a rossz gazdálkodás miatt tavaly decemberben belső vizsgálat is zajlott a pénzintézetben. A problémák miatt az auditor céget végül le kellett cserélni, egy forrás szerint azért, mert nem volt hajlandó tovább együttműködni.

Gondok a lízingrészlegen

A bank lízingrészlege sem tündököl. A lízingügyeket a bank honlapja szerint a Florénus Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. végzi. A cég vesztesége a tavalyi évről szóló beszámoló szerint hatalmasra nőtt, és a saját tőke már csak nagyjából 40 százaléka a 140 milliós jegyzett tőkének. A jelek szerint a lízingtevékenységre a bank házon belül elindított egy rivális céget is, 2013 augusztusában bejegyeztették a Széchenyi Lízing Zrt.-t.

 

A cég vezérigazgatója ugyanaz a Tóth Tamás, aki a Florénus Zrt. vezetője is, illetve a vezetőségben helyet kapott Deák Klára is. Tóth Tamásról a régi hírekből azt lehet tudni, hogy 2004-ig a K&H Csoport lízing leánycégének, a K&H Pannonlízing-nek volt a vezérigazgatója, majd elbocsátották egy belső vizsgálat nyomán. A vizsgálatot az anyabank kezdeményezte a brókerbotrány néven elhíresült, K&H Equitiesnél történt visszaélések miatt.

A bank cégbíróságon tárolt irataiból kiderül, hogy egy tavaly decemberi közgyűlésen gyors könyvvizsgáló váltásról döntöttek, és a BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft.-t bízták meg a 2013-as év auditálásával. Pedig korábban, 2013 augusztusi kezdettel már felkérték az Ernst & Youngot, de a könyvelőcég megbízatását visszamenőlegesen tavaly szeptemberrel lezárták. A decemberi közgyűlés felhatalmazta az új könyvvizsgálót azzal is, hogy 2014. január 31-ig végezzen el egy féléves közbenső auditot is a 2013-as gazdálkodásról.

Ezzel párhuzamosan információink szerint a Magyar Nemzeti  Banki (MNB) is átfogó bankfelügyeleti vizsgálatot indított a banknál. Erről tanúskodik egyébként a bank egy cégbíróságra benyújtott kérelme is, amelyben az MNB vizsgálatáról azt írják, hogy „több hónapot vett igénybe, és előre nem várt erőforrásokat kötött le”.

A mostani könyvvizsgálói jelentés is a problémák létezéséről tanúskodik. A dokumentumban az áll, hogy a veszteségek csökkentésére Töröcskei cége már nyújtott egy pótlólagos biztosítékot május 15-től. Emellett a könyvvizsgáló felhívja a figyelmet arra is, hogy a bank működési veszteségei a tavalyi tőkeemelések (ezen az állam 3 milliárdos tőkeemelését kell érteni) ellenére tőkevesztést eredményeztek, és a bank tavaly év végén nem felelt meg a törvényben előírt tőkekövetelményeknek. Az auditor kitér arra is, hogy a korábbi könyvvizsgáló a 2012-es év zárásával kapcsolatban is azt állapította meg, hogy a bank saját tőkéje, szavatoló tőkéje és tőkemegfelelési mutatója nem érte el a törvényben meghatározott minimális szintet.

Töröcskeinek milliárdokat kell előhúznia gyorsan

A veszteségek miatt a bank közgyűlése hétfőn két jelentős tőkeemelésről döntött. A két tőkeemelés összesen több mint 9 milliárd forint, és új részvények kibocsátásával hajtják végre. A pénzt a Töröcskei érdekeltségébe tartozó többségi tulajdonosnak, a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt.-nek kell megfizetnie.

Első körben legkésőbb június 30-ig 2,95 milliárd forintot kell betennie a bankba. Második körben további 6,1 milliárd forinttal emelik meg a bank tőkéjét, amit Töröcskei cégének augusztus 1-jéig kell befizetnie. A közgyűlési határozat kitér arra, hogy Töröcskei cégének igazolnia kell a pénz törvényes eredetét, és azt, hogy nem a Széchenyi Banktól kapta, ellenkező esetben az  ügylet meghiúsul. Mivel az állam kisebbségi tulajdonos, elsőbbségi vásárlási jog illeti meg. Az első tőkeemelés esetében erről a jogról lemond az állam, a második nagyobb tőkeemelésre július 2-ig nyitva hagyta a közgyűlés, hogy él-e az elsőbbségi jogával.

Töröcskei István sajtótájékoztatót tart
©

A két tőkeemelést követően a bank jegyzett tőkéje a jelenlegi 6 milliárd körüli összegről 12 milliárd fölé emelkedik, és ha Töröcskei cége fizeti be a teljes összeget, 75 százalékot meghaladó befolyást szerez a pénzintézetben.

Az állam tavaly miért látott ebben jó üzletet?

A rossz gazdálkodással és tudomásunk szerint a kisebbségi tulajdonos állam akaratával függhet össze az elnök-vezérigazgató és két helyettesének leváltása, akiket elsősorban felelősnek tartanak a veszteségekért.

Az azonban nem világos, ha a tavalyi évben ilyen problémás számokat produkált a bank, miért szállt be az állam júniusban a pénzintézetbe, és milyen megfontolással tette azt. Az állam egyszer már, tavaly május végén 3 milliárd forinttal emelt tőkét a bankban, ezzel vált 49 százalékos tulajdonossá. Akkor a tulajdonszerzés, úgy tűnt, a kormányfő régóta hirdetett tervéről szól, mely szerint a magyar bankok részesedését 50 százalékra kell emelni a magyar bankrendszerben. Ahhoz azonban, hogy beszálljon a bankba, a kormánynak tisztában kellett lennie a bank számaival.

Az Európai Unióban a tagállamok kormányainak ugyanis szigorú szabályokat kell betartaniuk, amikor vállalatoknak juttatnak pénzt. Az EU versenyjogi szabályai tiltják, hogy egy céget állami támogatással jogosulatlan piaci előnyhöz juttasson valamelyik kormány (ez okozta például a Malév vesztét). Ez nem azt jelenti, hogy az államnak tilos beszállnia egy cégbe, de az a lényeg, hogy csak úgy fektetheti be a pénzét, ahogyan azt egy piaci szereplő is megtenné, magyarán a jövőbeni megtérülésért és profitért cserébe. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak tudnia kell igazolni az EU felé, hogy tavaly jó üzlet volt beszállni a Széchenyi Bankba, és nem csak azért emelt tőkét, hogy megmentse az összeomlástól.  

Töröcskei emberei

Töröcskei István ÁKK-vezérré való kinevezését követően, 2012 februári hatállyal mondott le a Széchenyi Bank vezetéséről, de cégén keresztül többségi tulajdonos maradt. Akiket most információink szerint elküldenek, mind az ő vezetése idején kerültek vezető pozícióba. Emiatt több beszélgetőpartnerünk úgy vélte, a széchenyis tisztogatás egy nagyobb képbe illeszthető, Töröcskei pozíciói meggyengülni látszanak.

Szakács Tibor még Töröcskei elnöksége idején, 2010-ben lett a bank vezérigazgatója, közvetlenül előtte a MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vezére volt 12 évig.

Az általános vezérigazgató-helyettes, Deák Klára életútja alapján szorosan kötődik Töröcskeihez. Az elküldött vezéigazgató-helyettesnek egyetemi diplomája nincs, csak Bankárképzőt végzett. Már a nyolcvanas években együtt dolgoztak a Magyar Nemzeti Bank devizaosztályán (ez volt akkoriban a Magyar Nemzeti Bank azon részlege, amelynek munkatársai központi felhatalmazással devizaügyletekkel próbáltak pénzt hozni a költségvetésnek), Deák Klára osztályvezető, Töröcskei igazgató volt. 1989-1991 között Töröcskei a Magyar Hitelbank Rt.-ben lett igazgató, Deák Klára ugyanerre az időszakra ott is főosztályvezető lett.

©

Utána is szinte árnyékként követték egymást. Töröcskei 1991-1992-ben a Kultúrbank elnöke volt, Deák Klára ugyanebben az időszakban ügyvezető igazgató lett a banknál. Amikor Töröcskei visszament a Magyar Hitelbank Rt.-hez vezérigazgatónak, Deák Klára is visszament cégvezető igazgatónak. Banki karrierjük 1995 táján szétvált, de a háttérben folytatódott az együttműködés, közösen tulajdonolt cégek, vagy tulajdonos-ügyvezető viszony jellemezte a következő éveket is. Deák például 2004 és 2007 között ügyvezetője volt a PRO-KVÓTA 2004 Nonprofit Kft.-nek, melynek tulajdonosa a Töröcskei vezette Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt. volt. (Ez a cég 2004 óta tulajdonos a Fideszhez közel álló Magyar Nemzetet és Hír Tv-t működtető cégekben, és jelentős részesedése van például a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépben is.) 2010-ben végül a Széchenyi Bank elindításával ismét egy pénzintézethez kerültek, Deák Klára Töröcskeivel együtt lett az  igazgatóság tagja. 

Lakatos Zsolt, a értesülésünk szerint szintén távozni kényszerülő üzleti vezérigazgató-helyettes is Töröcskei alatt 2011-ben lett a Széchenyi Bank Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. Közvetlenül előtte a Magyar Fejlesztési Bank befektetési, majd hitelezési igazgatója volt. Az ő vezetősége idején adott az MFB egy szolnoki papírgyár építésére 11 milliárd forintos hitelt, miközben az összegnek csak nagyjából fele volt a fedezet. Azóta az MFB a hitel visszafizetését már aggályosnak tartja, azt nem árulja el, hogy konkrétan ki hozta a döntést a hitelkihelyezésről.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az ellenzéki Nyirati Klára lett a bajai polgármester

Az ellenzéki Nyirati Klára lett a bajai polgármester

A budapestiek nem vegzálnák a hajléktalanokat

A budapestiek nem vegzálnák a hajléktalanokat

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP

Nyíregyházát vitte a Fidesz-KDNP

Pécsi Stop: több mint 30 millióért dolgozott az önkormányzat cégének Bánki Erik rokonának vállalkozása

Pécsi Stop: több mint 30 millióért dolgozott az önkormányzat cégének Bánki Erik rokonának vállalkozása

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban

Orbán Viktor a Facebookon adta ki a feladatot

Orbán Viktor a Facebookon adta ki a feladatot