Közel jár ahhoz Töröcskei István, hogy az érdekeltségébe tartozó, a nevével összeforrt pénzintézetet, a Széchenyi Bankot elveszítse.

A bank, amely nem is olyan régen még egy euróért akarta megvenni a Raiffeisen Bankot, rossz bőrben van. A hitelintézet 2013-as beszámolójából az látszik, hogy az egyetlen fiókkal rendelkező bank a méretéhez képest jelentős, 2 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly. Ezzel pedig tőkéje beesett a szabályozói követelmények alá. Ráadásul azóta is, hónapról hónapra duzzad a mínusz. Így biztosan már közel kilenc hónapja működik úgy a hitelintézet, hogy a törvényi követelményeket nem teljesíti.

Töröcskei István egy korábbi sajtótájékoztatón

MTI / Koszticsák Szilárd

Ezért a bank részvényeseinek május végi közgyűlése – többnapnyi huzavona után – kétlépcsős tőkeemelésre kötelezte a többségi, 51 százalékos tulajdonost, a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt.-t. (A T&T Töröcskeié és feleségéé.) Az első részletet, csaknem 3,5 milliárd forintot június végéig, a másodikat, bő 6 milliárdot július végéig kellett betenni. Pontosabban kellett volna, mert több helyről származó, nem hivatalos információink szerint a T&T egy fillért sem tett be, és a cégjegyzékben sincs nyoma annak, hogy pénz érkezett volna a számlára. A Széchenyi Bankhoz többször is eljuttattuk kérdéseinket, de a bank szisztematikusan, júliusban és augusztus közepén is csak azt válaszolta, hogy a bank tőkeemelési programja a részvényesek által meghatározott módon folyamatban van. Ezzel a bank nem cáfolta értesülésünket, mert a pénzt július végéig a hitelintézet rendelkezésére kellett volna bocsátania a T&T-nek.

Pedig értesülésünk szerint a jobboldali üzletemberek közé tartozó, és az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskeinek sikerült időt nyernie annak ellenére, hogy az első lépcsőt sem tudta abszolválni. Forrásaink szerint külföldi, elsősorban orosz befektetőtől remélhetett anyagi segítséget, a tárgyalásokhoz pedig megnyerte a kisebbségi, 49 százalékos tulajdonosnak, az államnak a türelmét. Ezzel cseng egybe az állam képviseletét ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk számára július közepén – tehát az első tőkeemelési határidő lejárta után két héttel – adott válasza is, amely csak arról tesz említést, hogy folyamatban van a tőkerendezés, és bíznak abban, hogy hamarosan megtörténik a tőkeemelés, de arról nincs szó a tárca levelében, hogy nyomban számon is kérnék a T&T-t.

Tudomásunk szerint a tárgyalások elakadtak, pedig a szerződéseket már előkészítették, ám nem sikerült realizálni a pénzt, amelyben szerepe lehetett az Oroszországgal szembeni uniós szankciók életbe léptetésének is. A bank sokadszori unszolásunkra sem volt hajlandó annál bővebb kommentárt kiadni, mint hogy a tőkeemelés folyamatban van. A hvg.hu megkereste Szakács Tibort, a Széchenyi Kereskedelmi Bank vezérigazgatóját, és arra kértük, kommentálja azt az információt, hogy határidőre nem történt meg a tőkeemelés, és ez az oroszokat sújtó szankciókkal is összefügghet. Szakács azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy leközöljük a nekünk tett nyilatkozatát.

Ennek hiányában csak a Széchenyi Bank hivatalos reakciója áll rendelkezésünkre, mely szerint a tőkeemelési program "a két részvényes által egyeztetett módon és az általuk meghozott döntéseknek megfelelően folyik. Mint ahogy azt korábban is jeleztük, az MNB tőkeemeléshez kapcsolódó engedélyezési eljárása is folyamatban van". Hiába kérdeztük azonban az MNB-t, hogy megtudjuk a felügyeleti hatóságtól, rajtuk van-e a sor az engedélyezéssel, a jegybank annyit válaszolt: a Széchenyi Bank által kommunikált információkra nem kívánnak reagálni, az esetleges engedélyezési eljárás folyamatban létét az MNB sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja.

Mindenki hallgat, az állam is

A május végi közgyűlési határozatban az állam mint kisebbségi tulajdonos kikötötte, hogy ha a T&T nem hajtja végre határidőre a második, 6,1 milliárdos tőkeemelést, akkor elővásárlási jog illeti meg az államot. Hiába kérdeztük az NGM-et, egy hét alatt kétszer is, hogy él-e a jogával, erre nem válaszoltak. A tárca először azt írta, a tőkehelyzet rendezése érdekében a közgyűlés döntéseket fog meghozni, ez lett volna esedékes két héttel ezelőtt, a tárca a megismételt, múlt héten feltett kérdéseinkre azonban már csak annyit írt, hogy "a Széchenyi Bank tőkeemelésével összefüggő tárgyalások jelenleg folyamatban vannak", többet nem kívántak közölni.

A Széchenyi Bankon belüli folyamatok azonban abba az irányba mutatnak, hogy az egész bank az államé lehet, ha akarja, vagy legalábbis ő rendelkezhet felette. Így rövid időn belül két bank is állami irányítás alá kerülhet, miután pár hete az MKB Bank német tulajdonosa eladta a bankot a magyar államnak.

Augusztus 1-jével négy ember került be a Széchenyi Bank igazgatóságába. (Szelényi György lesz az igazgatóság elnöke, Havas László, Koltai Zsolt és Vörös József jött még.) Közülük állami kötődésűnek említették forrásaink Szelényit és Havast is, utóbbi eddig is az állam delegáltja volt, csak nem volt benne az igazgatóságban, vezérigazgató-helyettes volt. Érdekesség, hogy Koltai egy felszámolócég, a Mátraholding tanácsadási üzletágát vezette, onnan jött át a hitelintézethez.

Ők olyanok helyére jöttek, akik Töröcskeihez köthetők. Információink szerint még ebben a hónapban megszűnik a munkaviszonya két vezérigazgató-helyettesnek, Lakatos Zsoltnak és Deák Klárának, és hamarosan az eddigi vezérigazgatónak, Szakács Tibornak is mennie kell. (Megkérdeztük a bankot erről is, amint válaszolnak, cikkünket kiegészítjük.)

A banknál az elmúlt hetekben nagyon lelassult az élet. Alig van hitelkihelyezés, irodaszer-beszerzési stopot rendeltek el, és lefújták a tervezett költözést is. Ezekről az információinkról megkérdeztük a bankot, amely nem cáfolta az értesülést, üzleti titokra hivatkozva nem kívánta kommentálni.

Legyengült állapotban van a bank

A 2013-as beszámolóhoz fűzött könyvvizsgálói jelentés megállapítja, hogy a bank saját tőkéje 2013 végén nem felelt meg a törvényben meghatározott tőkekövetelményeknek. A bank saját tőkéje a jegyzett tőke alá került, ugyanis a saját tőke 4 milliárd forintra esett, miközben a jegyzett tőkéje 6,1 milliárd forint. A törvény szerint ezt helyre kell állítani, vagy le kell szállítani a jegyzett tőkét. Az nem jó jel, hogy a bank a jegyzett tőkéje egyharmadát elveszítette (főleg, hogy fennállása óta minden évben veszteséges volt), ugyanis rossz, versenyképtelen működésre utal.

Fontos mutató, hogy a bank mennyire képes megfelelni azoknak a követelményeknek, amit az MNB mint felügyeleti szerv követel meg tőle. A bank 2013-as beszámolójából ez is kiderül: a tőkéje tavaly év végén 282 millió forinttal elmaradt az összesített felügyeleti tőkekövetelménytől is (ez lényegében egy olyan többlet-tőkekövetelmény, amely biztosítja, hogy egy pénzügyi szervezet elegendő tőkével rendelkezzen az összes lényeges kockázatára). Ennyi tőkeemelést legalább végre kellett volna hajtania a tulajdonosoknak, de ha azóta továbbra is veszteséges volt a bank és nem csökkentette a kockázatvállalásait, akkor vélhetően ennél is több tőkebevonásra lett volna szüksége. Ez elég valószínű, ugyanis tavaly, a kétmilliárdos veszteséget tekintve a bank havi szinten több mint 150 milliós mínuszt termelt.

A Széchenyi Bank székháza előtt

Túry Gergely

A beszámoló szerint a veszteségek csökkentésére Töröcskei cége már nyújtott egy egymilliárd forintos pótlólagos biztosítékot május 15-től. Ezt kellett volna követnie a beígért tőkeemelésnek.

Mi a teendő ilyenkor a törvény szerint?

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény előírásait összefoglalva, ha egy pénzügyi szervezet nem teljesíti a szabályozói követelményeket, akkor a felügyelet (2013. októberig ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt, azóta a Magyar Nemzeti Bank) mérlegeli a kockázatokat, valamint az intézkedés szükségességét, és ellenőrzi, hogy a bank rendezi-e a helyzetét. Ha továbbra sem teljesülnek a jogszabályi követelmények, akkor végül a felügyelet akár vissza is vonhatja a pénzügyi szervezet működési engedélyét, vagyis bezárathatja a bankot. Ez történt például több takarékszövetkezettel az elmúlt években. Januárban például a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezettel, amely szintén Töröcskei érdekeltségébe tartozott. És ez lett a sorsa a legnagyobb takarékszövetkezetnek, az orgoványinak is nemrég.

Hiába kérdeztük azonban a jegybankot, hogy kérte-e, és ha igen, milyen formában kérte a Széchenyi Banktól, hogy rendezze a tőkehelyzetét, arra szabott-e határidőt, elmaradása esetén pedig milyen szankciókat helyezett kilátásba, az MNB lényegében megkerülte az érdemi válaszadást. Kitértek az elől a kérdésünk megválaszolása elől, amely azt feszegette, hogy a jegybank a Széchenyi Bank ügyében miért tűnik megértőbbnek, mint pár takarékszövetkezettel szemben. Csak annyit írtak általánosságban, hogy "egy felügyelt pénzügyi intézmény jogszabálysértő működése miatt felügyeleti beavatkozás esetén az MNB mindenkor a törvényi előírásoknak megfelelően jár el, és a szükséges és arányos intézkedéseket, szankciókat alkalmazza az adott intézménnyel szemben."

Kezdettől fogva bukdácsolt a bank

A Széchenyi Bank 2008-ban jött létre (2010-ig SPE Bank Zrt. néven működött), és hat év alatt összesen 5 milliárd forint veszteséget termelt. Kereskedelmi tevékenységét 2009 májusában kezdte, de már 2010-ben komoly problémák jelentek meg. A 2013-as beszámoló kiegészítő melléklete azt írja, hogy a 2010 és a 2011-ben keletkezett veszteségei miatt megsértette a szavatoló tőke és a saját tőke minimális szintjeire vonatkozó törvényi előírásokat, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mindkét évben haladékot adott a jogszabálysértő állapot helyreállítására.

Az akkor szükséges tőkepótlást 2012 januárjában hajtotta végre Töröcskei cége, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt., amely akkor az egyetlen tulajdonos volt. A bankot 2012-ben is a működési költségek nagymértékű növekedése, és veszteséges gazdálkodás jellemezte, ezért Töröcskei cége újabb – 300 millió forintos – tőkeinjekcióra kényszerült. Ennek ellenére a 2012-es év zárásával kapcsolatban a könyvvizsgáló megállapította, hogy a bank saját tőkéje, szavatoló tőkéje és tőkemegfelelési mutatója év végén ismét nem érte el a törvényben meghatározott minimális szintet.

A veszteségek miatt 2013 januárjában ismét következett egy félmilliárdos majd áprilisban egy újabb 600 millió forintos tőkeinjekció. Tavaly június végén pedig már az állam is beszállt a pénzöntésbe, és 3 milliárd forinttal járult hozzá a bank jegyzett tőkéjének emeléséhez (ezzel 49 százalékos tulajdonossá vált, Töröcskei cége tulajdonában 51 százalék maradt). A beszámoló kiegészítő melléklete azt írja, a tőkeinjekcióknak köszönhetően a bank tavaly áprilisban újra szolvenssé (hosszú távon fizetőképessé) vált. Azonban a bank működési veszteségei a tavalyi tőkeemelések ellenére ismét tőkevesztést eredményeztek, és a bank tavaly év végén megint nem felelt meg a törvényben előírt tőkekövetelményeknek.

Drágán működik

A bank beszámolójából kiderül, hogy a veszteségek növekedése ellenére jelentős mértékben nőttek a működési költségek is: 2011-ben közel 800 millió, 2012-ben már 1,6 milliárd forint ment el személyi jellegű és egyéb kiadásokra, és 2013-ban pedig még ezt is csaknem megduplázta a bank, 2,9 milliárdot költött működésre, ahol tavaly átlagosan hatvanan dolgoztak.