Japán újraéleszti gazdaságát

A program keretében az alacsony jövedelmű háztartások üzemanyag- és vásárlási utalványokat kapnak, a leszakadó régiók pedig központi támogatásban részesülnek. Működésük fenntartásához hiteltörlesztési támogatást kapnak a kis- és középvállalatok. A 2011-es földrengés és szökőár által sújtott régiók kiemelt támogatást kapnak.

A monetáris politika agresszív lazításával sikerült áremelkedést előidézni, és kihúzni az országot a gazdaságot évek óta bénító deflációs fázisból. A hatalmas tőkeinjekcióknak köszönhetően a jen gyengült, az exportőrök bevétele emelkedett, a részvényárfolyamok erősödtek. Az áfa áprilisi - 5 százalékról 8 százalékra - emelése azonban megakasztotta a folyamatot, de jövőre a további ösztönző intézkedéseknek köszönhetően a növekedés folytatódására lehet számítani.

Japán az iparosodott országok körében a leggyorsabban öregedő ország. Lakosságának több mint egyharmada 60 év feletti, a választójoggal rendelkezőknek pedig több mint 60 százaléka 50 év feletti. Abban az esetben, ha Japán nem külföldi bevándorlókkal tölti be a keletkező munkahelyeket, a gazdaság termelékenységét kell fokoznia. Az "Abenomics" gazdaságpolitika mélyenszántó reformokkal készül ezt elősegíteni. Abe Sindzó miniszterelnök reformtörekvései azonban az idősödő lakosság ellenállásába ütköznek, különösen a mezőgazdasági, az egészségügyi szektorban, illetve a kereskedelmi liberalizáció területén.

A japán államadósság jelenleg a GDP mintegy 240 százalékára tehető, ami a legmagasabb arány az iparosodott országok között. Az adósság azonban túlnyomórészt a lakossággal szemben áll fenn, és problémamentesen kezelhető, mert a költségvetési hiányt részben a jegybank finanszírozza, illetve az állampapírok alacsony kamata miatt a törlesztési teher is alacsony. Szakértők szerint azonban Japán nem lesz képes a végtelenségig "pénzt nyomtatni" és adósságot adósságra halmozni.