Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A MarketWatch összegyűjtött 5 olyan dolgot, amelyet mindenképp érdemes tudni a kulcsfontosságú vasárnapi görögországi előrehozott választásokról.
- Melyik pártokra kell figyelni? A megszorításokat ellenző baloldali Szirizára és a most kormányzó Új Demokráciára. Az előbbi pártra azért, mivel igen nagy az esélye, hogy megnyerik a választásokat, ez pedig komoly kalamajkát okozhat az egész eurózónában. Utóbbira pedig azért, mivel ők adják a mostani kormánykoalíció gerincét, az ő részvételükkel vitték végbe az utóbbi évek megszorításait is. Bár a közvélemény-kutatásokat a Sziriza vezeti, a konzervatív Új Demokrácia a nyomukban van (35 vs. 30 százalék).
- Mi a kockázata egy görög csődnek, vagy a görögök kilépésének az eurózónából? Mivel jelenleg úgy tűnik, a Sziriza húzhatja be a választásokat, így a görögök kilépése az euróövezetből újra napirenden van. Bár a baloldali pár visszavett retorikájából az utóbbi időben, de megmaradt annak a kockázata, hogy a megszorítások beszüntetése mindent felülír. Bár egyes közgazdászok 40 százalékra teszik annak esélyét, hogy a Sziriza győzelme komoly válságba taszíthatja az országot, és a kilökheti a görögöket az eurózónából, a görögök 63 százaléka az eurót szeretné továbbra is használni.
- Figyeli ezt az egészet az Európai Központi Bank (EKB)? Arra mérget lehet venni. Az Európai Központi Bank (EKB) épp csütörtökön jelentett be egy gigantikus monetáris lazítást, ez sokat segíthet a déli államokon is. Ugyanakkor a periféria országok jegybankjainak is részt kell vállalniuk a programban, ezzel nem tudják letolni a felelősséget magukról. Vagyis ha a görög állam csődbe megy, akkor a görög jegybanknak is komoly lyuk lesz a mérlegében. Nem éri meg nagyon csődbe menni.
- Mi fog történni az európai pénzpiacokkal? A görög eszközök megsínylik a bizonytalan helyzetet. A görög tőzsdeindex jelentős veszteségeket szenvedett el tavaly, a 10 éves állampapír-hozamok pedig 9 százalék felett vannak. Ha a Sziriza nyer, akkor további mélyrepülés jöhet a görög eszközöknél, az eurózónát illetően pedig ha nem is jöhet szétesés, de az euró tovább gyengülhet például a dollárral szemben.
- Mit jelenthet mindez az EU perifériáján lévő országoknak? Úgy tűnhet, mintha újra 2012-ben lennénk, amikor szintén valós veszély volt a görögök kilépése az euróövezetből. Csakhogy az azóta eltelt két és fél évben sok minden történt. Mario Draghi, az EKB elnöke például megígérte, hogy mindent megtesz a valutaövezet megmentéséért, és biztosítékok is kerültek beépítésre a rendszerbe, hogy a rendszersokkok ne tudjanak átterjedni. A korábban bajban lévő országok közül Írország és Spanyolország pedig már jobb bőrben van. Közgazdászok szerint az eurózóna most jobban tudna egy potenciális görög problémával megbirkózni, mint korábban.
