Történelmi lépést jelentett be csütörtökön Mario Draghi. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Frankfurtban sajtótájékoztatón közölte, hogy gigantikus, havi 60 milliárd eurós – azaz közel 19 ezer milliárd forintos, a magyar gazdaság bő félévnyi teljesítményének megfelelő – kötvényvásárlásba kezdenek. A programot idén márciusban kezdik, és egészen 2016 szeptemberéig folytatják. Vagyis összesen ezermilliárd eurót is meghaladó eurózónás államkötvényt vásárolnának.

Miért is vesz az EKB kötvényeket?

Az európaiak előtt az amerikai példa lehet az irányadó. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis a 2007-2008-ban kirobbant gazdasági világválságra válaszul a saját hajánál fogva igyekezett kirántani az ottani gazdaságot a kátyúból. Elkezdtek államkötvényeket és különböző más eszközöket vásárolni – például jelzáloghitelekhez kötött értékpapírokat –, az állampapírokat bankoktól vették, azaz a bankok ezért pénzt kaptak, vagyis az amerikai jegybank pénzt öntött a piacokra. Ebben az időszakban ugyanis hitelszűke volt, a pénzügyi rendszer beborulása miatt kevés volt a rendelkezésre álló kölcsön. A jegybank a kötvények, más eszközök vásárlása mellett nulla közelébe vágta a kamatokat, hogy ezzel lenyomja a hitelek kamatait, így pedig beindítsa a gazdaság növekedését.

AFP / Daniel Roland

Bár a közgazdászok között azóta folyik a vita, hogy ez vajon monetáris finanszírozásnak tekintethető-e – a jegybank pénzt nyomtat és abból állampapírt vesz, ami sok országban elvileg tilos –, a döntés, úgy fest, az Egyesült Államokban bejött. Az amerikai gazdaság növekvő pályára állt, mostanra már erősen lenyomja az EU-t: miközben az eurózóna szinte stagnál, addig az USA gazdasága a tavalyi harmadik negyedévben már 5 százalékkal bővült. Az amerikai munkanélküliség – szemben a magasabb szinten beragadó eurózónásnál – lényegesen csökkent: a mutató 6 százalék alá csökkent tavaly év végére.

Az amerikaiak példáját azóta már az angol és a japán jegybank is átvette (utóbbinál felemásak a sikerek), és most az EKB is bedurrantja az “elefántölőt”. A probléma az Európában, hogy alig van infláció – sőt, inkább már defláció van –, a kőolaj árának csökkenése pedig tovább nyomja lefelé az árakat. A defláció alapfelvetésben nem jó egy gazdaságnak: az emberek elhalasztják vásárlásaikat, mivel úgy kalkulálnak, később olcsóbbak lesznek a termékek, ez a fogyasztás és végső soron a gazdaság teljesítményének visszaeséséhez, a munkanélküliség növekedéséhez vezet. (A mostani európai deflációról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire rossz, erről bővebben itt írtunk). Az EKB mostani lépésével igazából a megfeneklett gazdasági növekedésnek akar némi impulzust adni.

Az EKB akciója az euróövezet perifériás országainak – Spanyol-, Olaszországnak, Portugáliának, Görögországnak – jöhet igazán jól: olcsóbban és sokkal biztosabban tudnak így az eladósodott államok pénzhez jutni.

Gyengébb euró kell

Az EKB akciójának lényege az, hogy 2 százalék közelébe emelkedjen az infláció, így ugyanis beindulhatna az európai gazdaság. Ehhez az is kell, hogy az euró gyengüljön a különböző devizákkal szemben.

A folyamat egyelőre beindult: csütörtök délután a közös uniós fizetőeszköz dollárral szembeni árfolyama az 1,16-os szintekről az 1,14-es kurzusig szaladt el, a svájci frankkal pedig ismét a paritásos érték (1:1) alá bukott be az euró.

A németek ágáltak a döntés ellen

Az EKB programját nem mindenki nézte jó szemmel. A németek – az EU legnagyobb és legerősebb gazdasága – azért is ágáltak a döntés ellen, mivel véleményük szerint a jegybank programja a kevésbé versenyképes államoknak nyújt nem fair támogatást. Ráadásul a negatív vélemények szerint ezek az államok nem igazán tesznek sokat a gazdasági reformokért, és folyamatosan azt nézik, hogyan tudnának kibújni a változtatások alól.

Az EKB elnöke most azzal igyekezett tompítani az elégedetlenkedők hangját, hogy nagy többség volt az EKB legfőbb döntéshozó testületénél, a kormányzótanácsban, hogy el kell indítani a kötvényvásárlásokat, és Berlinnek megüzente Draghi, hogy ez a lépés nem monetáris finanszírozás.

Fontos lépés még, hogy a felvásárolt állampapírok csődje, átstrukturálása esetén az ebből fakadó veszteséget csak 20 százalékban nyelné le az EKB, a túlnyomó részt a helyi jegybankok viselik majd (ők is vásárolnak majd leginkább, az EKB koordinál). Vagyis ezzel elejét vennék annak, hogy például a rosszabb bőrben lévő déli országok jegybankjai nagyon betárazzanak saját papírból, hiszen így ha gond lenne, akkor a kockázatot is ezek a bankok viselnék.

Mi lesz a görögökkel?

Draghi döntését azért is kritizálták, mivel sokak szerint nem biztos, hogy a legjobbkor jött. Ugyanis január 25-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak Görögországban, ahol a fő esélyes a megszorításokat elutasító baloldali Sziriza. A párt újra akarja tárgyalni az ország finanszírozását (adósságleírást akarnak valamilyen szinten), ez viszont sok európai országnak érthető okokból nem tetszik. (A davosi Világgazdasági Fórum csütörtöki napján a finn miniszterelnök arra utalt, elképzelhető valamiféle átstrukturálás).

AFP / Daniel Roland

Ezzel ugyanis precedenst teremthetnének, ráadásul a valutaövezet egyik tagja gyakorlatilag részleges csődöt jelentene. Ez pedig rendesen felforgatná az eurózónát, és az euró árfolyamát.

A gyenge európai gazdaság Magyarországnak is rossz

Magyarország számára az EKB döntése egyfelől jót jelenthet. Az európai gazdaság gyengélkedését a magyar gazdaság is megérzi, hiszen hazánk legfontosabb felvevőpiacai Nyugat-Európában találhatóak. Ha húz az európai gazdaság, van kereslet a magyarországi termékek iránt, akkor a magyar gazdaság is jobban teljesít, ha döcög az európai gazdaság, az a magyart is visszaveti. Az ottani fogyasztás erősítése pedig a magyar exportra is hatással van, amit a gyengébb forint most még segít is.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!