szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Rosszul áll a cégek szénája, rövidesen még nekik kell fizetniük, ha pénzt, betétet helyeznek el a bankjuknál. De csak ha svájci frankot helyeznek el, az euróbetétek sorsa még kérdéses. A kormány ugyanis ezúttal a bankokat védte meg, és lehetővé tette, hogy negatív betéti kamatot köthessenek ki a cégeknek. A fordított logika szerint viszont azért a bankoknak kellene fizetniük, ha egy cég náluk vesz fel hitelt. Csak épp nem Magyarországon.

Már nem kell sokat várni, és a cégek fognak fizetni azért, hogy pénzt tarthassanak a bankjuknál: a magyar parlament múlt pénteken törvényt módosított, és lehetővé tette, hogy a bankok negatív kamatot „adjanak”, számítsanak fel a vállalatok betétjeire.

A törvény már csak a kihirdetésre vár, utána egy nappal hatályba is lép, így hamar megcsapolhatják azoknak a cégeknek a pénzét, amelyeknek svájci frank-, esetleg euróbetétjeik vannak magyarországi pénzintézeteknél. Ilyenek lehetnek szép számmal, a tavalyi jegybanki adatok szerint közel 1600 milliárd forintnyi devizabetétjük volt a magyar vállalatoknak.

A lakossági ügyfeleknek viszont – egyelőre legalábbis – nincs félnivalójuk, a változás rájuk nem vonatkozik.

Ha hitelt vesz fel a cég, még ő kap érte kamatot

De ha a betétekért fizetni kell, amikor egy cég a banknál helyezi el a pénzét, akkor mi a helyzet a hitelekkel? A fordított logika szerint azért meg a bankoknak kellene fizetniük a cégeknek.

Ilyen kompenzációt jobbára csak azok a cégek remélhetnek, amelyek nem magyarországi banktól vettek fel devizahitelt, tehát például Svájcban működő, ottani székhelyű hitelintézettől szereztek kölcsönt. Itthon legfeljebb a legjobb adósnak minősülő nagyvállalatok számíthatnak arra, hogy a bank fizet azért, mert hitelük van nála.

Rákényszerülnek a negatív kamatra

A negatív betéti kamat engedélyezésével a kormány meglepően gyorsan reagált az európai változásokra, és a lépéssel a magyarországi bankokat igyekszik megvédeni a veszteségektől. A módosítást jegyző igazságügyi miniszter, Trócsányi László indoklása szerint azért vált szükségessé, hogy a bankok Magyarországon is érvényesíthessenek negatív kamatot, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához igazodjon és a bankok ne szenvedjenek kárt más országok bankjaihoz képest.

Az eurózónában és Svájcban működő pénzintézetek az elmúlt hónapokban kezdték el pedzegetni, hogy negatív betéti kamatokat vetnek ki a cégek nagy euróbetétjeire. Ezt tervezi a Commerzbank, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a JP Morgan, a Credit Suisse és az HSBC, a Bank of New York Mellon pedig már be is jelentette, hogy 0,2 százalékos negatív betéti kamatot fog levonni a nagybetétek után.

©

A magyar bankok eddig a törvényi tilalom miatt legfeljebb nullaszázalékos kamattal fogadhattak betétet. De most rákényszerülnek (vagy máshonnan nézve: módjukban áll majd), hogy negatív kamatot vessenek ki a devizabetétekre, ugyanis egyre kevesebb lehetőségük van pozitív kamatot kicsikarni a pénzpiacon a náluk elhelyezett euróval, de főleg a svájci frankkal. Az Európai Központi Bank (EKB) már tavaly júniusban 0,2 százalékpontos negatív kamatlábat határozott meg a bankok egynapos betéteire, majd a svájci, a dán és a svéd jegybank is mínuszba vágta az irányadó kamatait.

Ez azt jelenti, hogy a bankoknak fizetniük kell a központi bankoknak azért a fölös pénzállományért, amit elhelyeznek náluk, és a bankok ezt a veszteséget próbálják beszedni az ügyfeleiktől, ezért lesz negatív a vállalatok betéti kamata.

A svájcifrank-betétek kamatát biztosan mínuszba vágják

A folyamat miatt különösen azok a magyar vállalatok aggódhatnak, amelyek jelentős összegű svájci frankot tartanak a bankoknál, ugyanis a svájci jegybank tavaly december végén mínusz 0,75 százalékpontra vágta az irányadó kamatát. Ezért a bankoknak a svájci frank betétekre jóval nyomósabb okuk lesz negatív kamatot kivetni, mint az euróbetétekre, az EKB irányadó kamata ugyanis az egynapos betét kamatát leszámítva egyelőre pozitív, 0,05 százalékpont. Ennek megfelelően a vállalati euróbetétek átlagkamata 0,09 és 0,29 százalékpont között jár a Magyar Nemzeti Bank december végi adatai szerint, így az euróbetétes cégeknek akkor lesz félnivalójuk a negatív kamattól, ha az EKB is negatívba vágja az irányadó kamatát – ami nem irreális forgatókönyv.

A svájcifrank-betéteknél viszont komoly, akár 1 százalékpont alatti mínuszok is jöhetnek annak alapján, amit a bankoktól hallottunk. Természetesen az egyes betétfajták (folyószámla vagy lekötött betét, illetve egyéb lekötött eszköz) árazása eltér. Nem tartom kizártnak, hogy a folyószámla-egyenlegre 0 százalék legyen a kamat, míg a lekötött betétre negatív. Érdekes módon a bankközi piacon már van ilyen – magyarázta a HVG kérdésére Bodor József, a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. Treasury vezetője.

A dollár esetében Bodor szerint nem várható negatív kamatláb, hosszabb távon emelkednek a piaci kamatok, ugyanis a piac már egy júniusi Fed-kamatemelés lehetőségét mérlegeli.

És a hitelekkel mi lesz?

A pénzügyi rendszer és a negatív kamatkörnyezet logikája szerint ha a bankok céges ügyfeleinek fizetniük kell azért, mert pénzt adnak a bankjuknak, akkor elvileg a bankoknak is fizetniük kellene a cégek számára, mert pénzt adnak az ügyfeleiknek, magyarán a hitelekért.

Az eurózóna bankjaiban most ez egyre komolyabb problémává válik, elsősorban azoknál, amelyek jelentős mennyiségű svájcifrank-hiteleket helyeztek ki vállalatoknak. A vállalatoknak nyújtott svájcifrank-hitelek ügyfélkamata két részből tevődik össze: az egyik a svájci frank piaci referenciakamata, a CHF LIBOR, a másik a szerződésben rögzített kamatfelár.

Ez a szám eddig pozitív volt, az elmúlt hónapokban viszont a mínuszba vágott svájci alapkamat miatt fordult a helyzet: mint említettük a referenciakamat, a CHF LIBOR 0,9 százalékpontos mínuszban jár, magyarán a bankok kereskedői ennyiért tudják megújítani a piacon a bank által kihelyezett svájcifrank-hitelek mögé tett finanszírozást (pontosabban fogalmazva az eladói oldalon 0,9 százalékpontos kamatot fizetnek a bankoknak azért, hogy odaadhassák a pénzt). Ehhez a referenciakamathoz adódik hozzá a kamatfelár, de az eurózónában nem ritka az olyan vállalati hitel, amelynél ez már nem lendíti pozitívba az ügyfélkamatot, mert mondjuk, csak 0,8 százalékpont.

Így az ügyfélkamat alapján már a banknak kellene fizetnie, ha nem védte le magát előre a hitelszerződésben, és nem kötötte ki, hogy nullánál nem lehet kevesebb az ügyfélkamat, vagyis a szerződésben rögzítettek egy úgynevezett kamatpadlót.

Magyarországon azonban ezt kevés cég remélheti, ennyivel rosszabb vidék a miénk. Hogy miért? Ezért:

A vállalati hitelek felára a Magyar Nemzeti Bank 2014. novemberi adatai szerint.
©

A svájci jegybanknak jó sokat kellene még vágnia az alapkamaton ahhoz, hogy a magyar ügyfélkamat mínuszba forduljon. Az euróhiteleknél jól látszik, hogy nálunk sokkal vaskosabb marzzsal, a referenciakamat fölött 2 százalékponttal jutnak hitelhez a vállalkozások. Ez persze csak az átlagos kamatfelár, ebben azoknak a jó adósminősítésű nagyvállalatoknak a kamatfelára is benne van, amelyek az eurózóna vállalataihoz hasonlóan Magyarországon is kaphatnak pár tíz bázispontos felárral hitelt. Emiatt legfeljebb ez a néhány cég számíthat arra, hogy a hiteleik oldalán a bankjuk fizetni kényszerül. (A témával a csütörtöki HVG is foglalkozik.)

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ötven rendőr fogja vizsgálni a hálapénzes eseteket

Ötven rendőr fogja vizsgálni a hálapénzes eseteket

Még tovább csökkentek az albérletárak

Még tovább csökkentek az albérletárak

Anne Applebaum: Trump az élete hátralévő részét bíróságokon tölti

Anne Applebaum: Trump az élete hátralévő részét bíróságokon tölti