Harmadik éve tervezi alul az inflációt a kormány, ebből adódóan a keresetek és a nyugdíjak vásárlóereje meglódult – mondta a Pénzügykutató Zrt. szerdai sajtótájékoztatóján Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs. Három éve 5,2 százalékos inflációval készült a költségvetés, 1,7 százalék lett belőle. Tavaly már csak 2,4 százalékos drágulással, amiből árcsökkenés lett, és az idei büdzsében is 1,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedés szerepel.

A Pénzügykutató szerint még ebből is lehet mínusz, éves átlagban 0,4 százalékos csökkenés, mégpedig úgy, hogy az év végén az árszint már 1,5 százalékkal meghaladja a tavaly decemberit. Más kutatók ennél optimistábbak – vagy pesszimistábbak, mindez csak nézőpont kérdése –, a GKI változatlan árszintet feltételez, a Századvég pedig minimális, 0,3 százalékos átlagos emelkedést.

Petschnig Mária Zita

Fazekas István

A kőolajárak esésétől a rezsicsökkenésen és az uniós defláción kívül több más tényező által is lefelé szorított árszint hozzájárul ahhoz, hogy a nyugdíjak, keresetek vásárlóereje javuljon, a Pénzügykutató szerint például három év alatt, a 2013-2015-ös időszakban csaknem a tizedével.

Nem osztják a jegybanki optimizmust

Egyébiránt a Pénzügykutató nem osztja a jegybank optimizmusát. Utóbbi már 3,2 százalékos növekedést vár az idei évben, és ezzel még a Századvéget is veri (3,1 százalék). Utóbbi csak jövőre számít egy kis megbicsaklásra. A Pénzügykutató és a GKI borúlátóbb nála, 2,4, illetve 2 százalékos GDP-pluszt várnak 2015-ben. „A gazdaság lendülete erőteljesen mérséklődik, de a külső és belső egyensúly megőrizhető” – mondta Várhegyi Éva, a pénzügykutatós elemzés szerkesztője. 

Mindenesetre az árfolyam idén nem teszi próbára a költségvetést – hacsak valami közbe nem jön. Azt ugyanis 310 forintos euróárfolyammal állították össze, és ezt a Pénzügykutató reálisnak tartja. A GKI 315 forintos árfolyamot jövendöl az év egészére. A dollár viszont erősödik, a GKI szerint a tavalyi, átlagosa 1 euró = 1,33 dolláros árfolyam az idén 1,1 dollárra változik. A Pénzügykutató úgy véli, az év végén 1 euróért  310 forintot, egy dollárért 295 forintot kell majd adni.

1,5 százalékig csúszhat az alapkamat

A keddi kamatcsökkenés – az alapkamatot 2,1 százalékról 1,95 százalékra vitte le a monetáris tanács – átírta a Pénzügykutató prognózisát, amelyben eredetileg az év végére 1,8 százalékos ráta szerepelt. "Ez akár 1,5 – 1,6 százalékra is csökkenhet" – mondta Várhegyi Éva. A kamatvágást a Századvég március 20-ai közleménye is megjósolta: "az MNB az elkövetkező hónapokban több lépésben, akár 1,5 százalékra is csökkentheti az irányadó rátát". 

A viszonylag jó makrogazdasági adatok mellett a Pénzügykutató figyelmeztető jeleket is lát. Ilyen a beruházások csökkenése a tavalyi kétszámjegyű bővülés után, ami a bőséges uniós forrásoknak és az állami invesztícióknak tulajdonítható. "A magángazdaság még nem éledt fel igazából" – kommentálta Várhegyi Éva, aki szerint a deflációnak is vannak veszélyei.

Főleg politikai kétségeket támaszt a GKI, amely szerint a gazdaság élénkülése jórészt átmeneti tényezőknek tulajdonítható. Viszont "folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, államosító modell kiteljesítése,  ahol a fő cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett üzleti csoportok pozícióinak erősítése".

Hasonló esélylatolgatásra a Pénzügykutató nem ragadtatta magát, ám megállapítja, hogy "a szociális kiadások megnyirbálásával, átalakításával tovább romlik a társadalmi kohézió". Velük szemben a Századvég úgy véli, a gazdaság legtöbb szektorára kiterjedt, "széles bázisú növekedés" tanúi vagyunk.