Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nyolc év után először nőtt a lakossági fogyasztás Magyarországon - derül ki a KSH adataiból. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy markáns a különbség a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása között.
Közel nyolc évnyi csökkenés és stagnálás után tavaly, 2014-ben végre reálértéken 2,7 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014. évi Háztartási költségvetési és életkörülményeák adatfelvétel előzetes évközi adataiból.
A háztartások fogyasztási szerkezetében csökkent az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya, ami nagyrészt a többletforrások megjelenésével és a rezsiköltségek csökkenésével függ össze. Kisebb lett, de továbbra is markáns a különbség a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása között: a szegényebb háztartások esetében változtak legnagyobb mértékben az összkiadáson belüli arányok, és a fogyasztás is náluk bővült a leginkább.
A magasabb jövedelműek a lakáskarbantartásra költöttek többet, míg az alsóbb ötödökbe tartó háztartások az árcsökkentések hatására az energiahasználati szokásaikat változtatták meg, és komfortosabb életvitelt folytattak.
A egy főre jutó fogyasztás havi összege 2014-ben 68 609 forint volt, ugyanakkor nagy különbségek voltak a különböző típusú háztartások fogyasztásában: egy egyszemélyes háztartás például 2014-ben havonta átlagosan 108 702 forintot költött rezsire, ételre, gyógyszerekre, közlekedésre, hírközlésre, szórakozásra, míg ugyanez az összeg a négyszemélyes háztartások esetén egy főre számítva 56 165 forint volt, ami jóval kisebb, mint az egyszemélyes háztartások vagy az összes háztartás átlagos kiadásai. Ennek részben az a magyarázata, hogy a termékek és szolgáltatások jelentős részét közösen fogyasztják el a háztartástagok, másrészt a fogyasztásuk szerkezete is eltérő.
Az egy főre jutó fogyasztás havi átlagos összege 1644 forinttal több az előző évinél, ez változatlan árakon számítva 2,7 százalékos növekedést mutat. Az élelmiszer-fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt, legnagyobb mértékben a közlekedésre és a hírközlésre fordított kiadások emelkedtek. A szeszes italok és dohányáruk fogyasztása ugyanakkor 3,5 százalékkal csökkent.
Továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabb, 82,8 ezer forint a háztartások egy főre jutó havi fogyasztása, ez egyötöddel haladja meg az országos átlagot, ezen kívül még Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl fogyasztási kiadása volt magasabb az átlagnál. 2014-ben öt régióban nőtt összehasonlító árakon a fogyasztás, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön stagnált.
2014-ben a fogyasztásból kisebb arányt képviseltek a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások, mint 2013-ban, így mindegyik régióban nőttek a háztartások által szabadon felhasználható, az alapszükségleteken felüli források.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.