A kormány és a kormánypártok meghallgatták a keményen dolgozó kisemberek panaszát, és lehetővé teszik, hogy a hajnalban munkába indulók bárhol megvehessék a friss kiflit vagy a tejet. Az eddigi 6 óra helyett a jövőben már 4.30-kor kinyithat minden üzlet. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatot a parlament törvényalkotási bizottsága támogatja, ami azt jelenti, hogy elfogadása majdnem biztosra vehető, hiszen a kormánypárti többség támogatta az indítványt, előre vetítve, mi várható a pár nap múlva esedékes parlamenti szavazáson.

A módosítás szándékával eredetileg a jobbikos vezetésű vállalkozásfejlesztési bizottság állt elő, de kezdetben úgy tűnt, nem lesz belőle semmi, mert a kormány nem támogatta. Ez részben be is igazolódott, mert a korai nyitás megengedése mellett az eredeti javaslat a metrómegállókra is kiterjesztette volna a kereskedelmi amnesztiát, ez azonban az új módosítóba már nem került be. A 4.30-as nyitás viszont átment a rostán, sőt kiterjesztették a passzust az engedélyezett vasárnapokra, december 24-ére és szilveszterre is "a kora reggeli órákban munkába indulók" érdekében.

A kormány engedékenysége azért meglepő, mert a vasárnapi zárva tartás szabályait lefektető törvény csak bő egy hónapja lépett életbe, és a rengeteg kritika ellenére a kabinet eddig még mindig kitartott amellett, hogy legalább két hónapnak el kell telnie, amíg az első tapasztalatokat értékelni lehet. Ez most borult, annál is inkább, mert a kormányzati kommunikáció további két kifogással kapcsolatban is engedékenységet jelez.

Stiller Ákos

A merevség eddig tartott

Az egyik a Balaton környékén lévő üzletek kivétele a törvény szigora alól, mivel az ottani kisvállalkozások nagyon tartanak attól, hogy a vasárnapi boltzár rontja a térség turisztikai vonzerejét, és végső soron pont azoknak a megélhetését veszélyezteti, akiket a törvény előnybe akart hozni. A 78 önkormányzatot tömörítő Balatoni Szövetség erősen lobbizik azért, hogy a nyári főszezonban a tó környékére ne vonatkozzon a zárva tartási szabály.

A másik rést a kereskedelmi szakképesítések miatt háborgó vállalkozók üthetik a pajzson. A nyitva tartáshoz ugyanis nem elég tulajdonosnak vagy családtagnak lenni, bizonyos élelmiszerek értékesítéséhez a megfelelő szakképesítést is fel kell tudni mutatni. Mivel azonban ez sok esetben nincs meg a tulajdonosnak vagy a családtagjának, pusztán ezen is múlhat a vasárnapi nyitva tartás lehetősége. A szakképesítések ellenőrzésére a tapasztalatok szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) eddig nem helyezett nagy hangsúlyt, a gazdasági tárca azon közlése pedig, amely szerint ezt a szabályt átdolgozzák, szintén arra utal, hogy akár itt is puhulhat a zárva tartási szigor.

Az NFH eddig egyébként is inkább a nagy ügyekre koncentrált, a tapasztalatok szerint apparátusa még nem érkezett el oda, hogy a kisebb vállalkozások csip-csup dolgait bolygassa. Ennek hatására ezen a téren is dúl a szokásos össznépi ügyeskedési játék, a boltosok folyamatosan tesztelik, hogy a szabályozás végrehajtását biztosító hivatalok meddig engedik el őket a kiskapuk keresésében.

Lövések mindenhonnan

Tipikusan ilyen próbálkozás, amikor a bolt meghatározott tulajdonrészét formálisan átadják egy alkalmazottnak, aki a valóságban nem jut nagyobb szerephez a korábbinál, a vasárnapi vagy éjjeli nyitva tartáshoz szükséges követelményeket azonban ezzel mégis hozni tudja a vállalkozó. Az is hasonlóan trükkös megoldás, amikor a tulajdonos vasárnapra berendeli az alkalmazottait dolgozni, de ők hivatalosan – illetve az ellenőröknek előadott mesében – csak takarítanak vagy árufeltöltőként vannak a helyiségben.

Fülöp Máté

Az első ütést egyébként a szigorú boltzáras törvényre nem is az érdekcsoportok lobbija, hanem maga a törvényalkotó mérte, amikor sehogy sem sikerült kitiltania a boltokat a benzinkutakról (amelyek természetesen nyitva lehetnek vasárnap és éjszaka is). Mivel a Spar és az OMV több ilyen kutat is működtet, illetve a Tesconak és a Shellnek is van egy hasonló közös tesztüzlete, a kormány megpróbálta ezeket is beletuszkolni a kötelezően zárva tartó egységek közé, a jogszabályt azonban nem sikerült úgy módosítani, hogy elérje a célját.

A módosítás furcsa jogértelmezési vitába torkollott, amelynek lényeg az volt, hogy a benzinkút mint helyiség számít üzletnek, és erre vonatkozik a törvény, vagy a benzint értékesítő cég a jogszabály alanya. Mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium hosszas vajúdás után olyan jogértelmezést volt kénytelen kiadni, amely szerint az üzlet a fizikai helyiség, eldőlt, hogy az oda betelepülő bolt nyitva lehet vasárnap is.

A törvénnyel kapcsolatban egyébként kezdetben rengeteg bizonytalanság adódott, az érintett kereskedőknek sokszor fogalmuk sem volt arról, hogy mit, mikor, milyen üzletben és milyen formában árulhatnak, vagy nem árulhatnak.

Bár az elmúlt pár hétben sok minden letisztult, a kereskedők jelentős része ma sem képes pontosan értelmezni a jogszabályt. Ma is belefuthat bárki abba, hogy egy pékség nem mer kenyeret árulni vasárnap délután, mert nem tudja, hogy szabad-e neki, miközben fagyit lehet nála venni, mert meg van győződve róla, hogy az nem tilos - és azért árulhat fagyit a vállalkozó a pékségnek is helyt adó helyiségben, mert fagylaltos pult is van, és az már vendéglátásnak minősül, ezt pedig korlátozás nélkül lehet űzni a hét utolsó napján.