Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A beszámolót hivatalosan jövő héten mutatják be Brüsszelben.
A legfrissebb felmérés adataiból az is kiderült, hogy 31 százalékkal alacsonyabb az egy főre jutó bevétel, mint 1994-ben, vagyis a Palesztin Hatóság létrejöttekor volt.
A Világbank úgy vélte: a katasztrofális gazdasági teljesítmény okai a visszatérő háborúk, a belső megosztottság, valamint az, hogy Izrael és részben Egyiptom is blokád alá vette az övezetet.
Steen Lau Jorgensen, a Világbank Gázai övezetért és Ciszjordániáért felelős igazgatója úgy nyilatkozott: ezek az adatok rendkívül nyugtalanítóak, a hosszú távú kilátások pedig nagyon aggasztóak.
A nemzetközi szervezet illetékese azt követelte, hogy az érintett országok lazítsanak az övezet gazdaságát megbénító blokádon. A "szomszédos országok legitim biztonsági megfontolásai ellenére" meg kellene találni annak a módját, hogy az építőanyagokat nagyobb mennyiségben lehessen bejuttatni az övezetbe.
Izrael 2007 óta tartja blokád alatt a Gázai övezetet, azóta, hogy a Hamász iszlamista mozgalom átvette ott a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatahtól a hatalmat. Bár a korlátozások azóta enyhültek, továbbra is akadályozzák az építőanyagok szabad beáramlását az övezetbe. Attól tartanak ugyanis, hogy azokat alagutak építésére és megerősített állások létesítésére használják fel a palesztin milíciák.
2013-ban Mohamed Murszi egyiptomi elnök hatalomból való eltávolítása után Egyiptom is csatlakozott a blokádhoz. Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi egyiptomi elnök a Hamász tevékenységét hazájára nézve fenyegetőnek tartja, és hivatalba lépése óta a Gázai övezet és Egyiptom határán fekvő rafahi határátkelőt csak alkalmanként nyitják meg a hatóságok.
