Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egy nappal az euróövezeti vezetők tanácskozása előtt több ezren tiltakoztak Athénban a megszorítási politika ellen.
Több ezren vonultak vasárnap a görög főváros, Athén utcáira, hogy tiltakozzanak a szigorú megszorítási politika ellen, és a görög kormány keményebb fellépését sürgessék a hitelezőkkel szemben mindössze egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt.
Az államcsőd szélén álló dél-európai ország parlamentje előtt megtartott demonstráción a résztvevők közül néhányan a privatizáció leállítását követelték, mások az eurózónából való kilépést sürgették, és azt, hogy Görögország egyszerűen szakítson hitelezőivel.
A tüntetésen Alekszisz Ciprasz baloldali görög miniszterelnök támogatói, a közalkalmazottak szakszervezetének (ADEDY) tagjai és számos baloldali szervezet hívei vettek részt. A január óta a radikális baloldali Szirizával közösen kormányzó Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali populista párt ugyancsak képviseltette magát az eseményen.
Hétfőn este az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfői, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság vezetői rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben a görög adósságválság ügyében.
Egy görög kormányzati forrás vasárnap úgy nyilatkozott, hogy Ciprasz hétfőn még az ülés előtt egyeztet a nemzetközi hitelezők képviselőivel. A találkozón a görög miniszterelnökön kívül Christine Lagarde, az IMF vezetője, Mario Draghi, az EKB elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jeroen Dijsselbloem, a közös pénzt használó országok pénzügyminiszterei, vagyis az eurócsoport vezetője vesz részt.
Görögországnak június 30-án kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak 1,6 milliárd eurót. Ha nem fizet, csőd és az eurózónából való kilépés fenyegeti az országot.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.